Keddi programajánló: irodalmi terefere, Konfuciusz teaház, szegedi kultúra

Csendesen telik január utolsó hetének második napja, az irodalomról beszélgethetnek az érdeklődők Északvárosban, valamint az SZTE Konfuciusz Intézet tart teaházat, illetve Tandi Lajos ad elő Szeged kultúrájáról.

Kis irodalmi tereferére várja az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtár Északvárosi fiókkönyvtára

fél tizenegytől, amikor is "Ősz és tavasz között" címmel tartanak verses-zenés beszélgetést Dévai Kálmánné nyugdíjas pedagógus vezetésével. Az

SZTE Konfuciusz Intézetben

rendezett Konfuciusz teaház keretein belül ismerkedhetnek a keleti kultúrával a résztvevők 17 órától. A Dugonics Társaság Elnöksége, Társadalmi és Természettudományi Szakosztálya, valamint a Fiatal Értelmiségiek Szegedi Köre (FÉSZEK) következő előadóülésén, melyet 18 órától tartanak a

Városháza dísztermében

, Tandi Lajos újságíró, a Szeged folyóirat főszerkesztője ad elő, "A szegedi kultúra színe és visszája" címmel.

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A

Somogyi-könyvtár

Helyismereti gyűjteménye több ezer szegedi képeslapot őriz a 19. század végétől napjainkig. A századfordulón egyre népszerűbbé váló képes levelezőlapoknak már megjelenésükkor sem pusztán üdvözletküldés volt a funkciójuk: utazók osztották meg élményeiket ismerőseikkel messzi tájak, városok, épületek vagy éppen művészi alkotások képeivel. A kiállításon szereplő, főként várostörténeti vonatkozású példányok segítik felidézni a mára elfeledett városképet, életre keltve a régi Szeged hangulatát. A kiállítás január 28-ig látogatható.

A Mesterségek dicsérete – A borbélysebésztől a hajszobrászig című kiállításával a borbély és fodrászszakmáról emlékezik meg január 28-ig a

Somogyi könyvtár

. A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal is rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2014-ben a borbély, illetve fodrász szakma kerül terítékre. A bemutatott könyvek és folyóiratok tanúsága szerint a hajdanvolt borbélyok még a sebgyógyításban, érvágásban és foghúzásban is jártasak voltak. A közelebbi múlt mesterei már csak szépségápolással foglalkoztak: borotváltak, hajat vágtak és bodorítottak. A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményéből válogatott fotókon múlt századi szegedi üzleteket láthatunk, köztük Cserzy Mihályét is. A borbélymesterből lett író apró képeiben, rövid tárcaszerű elbeszéléseiben a Tisza-vidéki népéletet örökítette meg. A dokumentumok papírvilágát a Babik Barna magángyűjteményéből berendezett falusi borbélyműhely kelti életre. A nagy, dupla tükrös szekrény polcain ott sorakoznak az ívesre kopott pamacsok, fénylő borotvák, a csillogóra kikoptatott ollók, a púderes edénykék, és a parfümszórókkal még a messzi városi elegancia is átlibben az egyszerű műhelyen. A tekintélyes karfás forgós székekről nem nehéz elképzelni, hogy aki nagy szusszanással beleült, és a csillogó tükörben szemrevételezhette csinosodását, az egy időre a világ közepén érezhette magát; lesték mosolyát, a kellem íratlan szabályai szerint dicsérték küllemét, és közben a borbélymester kedélyes előadásában még a világ sorában is kellő eligazodást kaphatott. Ide érdemes volt betérni. S érdemes most is. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.