Csütörtöki programajánló: táncház, stoner, V.I.Z.I.T.

A vizsgaidőszak végének közeledtél az egyetemi vérkeringés is lassan újjáéled, ennek jegyében a város élete is kezd ismét felbolydulni.

Diafilmvetítést szerveznek a gyerekeknek a

Somogyi könyvtár Gyermekkönyvtárában

16 óra 30 perctől, ez alkalommal A csodaautó és A csillagszemű juhász című meséket tekinthetik meg a gyerkőcök. Kapcás Táncház várja a táncos lábúakat a

Kapca Café & Bistro

-ban 20 óra 30 perctől. Nemzetközi stoner koncerttel készül a csütörtökre a

LIVE Music Club

21 órától, két szlovén banda, a lendvai stoner/grunge Eyecontact, a muraszombati industrial-noise-ambiental Hexenbrutal lép fel, harmadikként pedig egy helyi erősség, a szegedi stoner/sludge Solar Yeti szórakoztatja a közönséget. Eljött a sok egyetemista által várt Vizsgaidőszak Záró Iszonyatos Tivornya, vagyis a V.I.Z.I.T. ideje, a megfáradt vizsgázók 21 órától a

Jate klubban

pihenhetik ki a megfeszített szellemi munka nehézségeit.

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A

Somogyi-könyvtár

Helyismereti gyűjteménye több ezer szegedi képeslapot őriz a 19. század végétől napjainkig. A századfordulón egyre népszerűbbé váló képes levelezőlapoknak már megjelenésükkor sem pusztán üdvözletküldés volt a funkciójuk: utazók osztották meg élményeiket ismerőseikkel messzi tájak, városok, épületek vagy éppen művészi alkotások képeivel. A kiállításon szereplő, főként várostörténeti vonatkozású példányok segítik felidézni a mára elfeledett városképet, életre keltve a régi Szeged hangulatát. A kiállítás január 28-ig látogatható.

A Mesterségek dicsérete – A borbélysebésztől a hajszobrászig című kiállításával a borbély és fodrászszakmáról emlékezik meg január 28-ig a

Somogyi könyvtár

. A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal is rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2014-ben a borbély, illetve fodrász szakma kerül terítékre. A bemutatott könyvek és folyóiratok tanúsága szerint a hajdanvolt borbélyok még a sebgyógyításban, érvágásban és foghúzásban is jártasak voltak. A közelebbi múlt mesterei már csak szépségápolással foglalkoztak: borotváltak, hajat vágtak és bodorítottak. A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményéből válogatott fotókon múlt századi szegedi üzleteket láthatunk, köztük Cserzy Mihályét is. A borbélymesterből lett író apró képeiben, rövid tárcaszerű elbeszéléseiben a Tisza-vidéki népéletet örökítette meg. A dokumentumok papírvilágát a Babik Barna magángyűjteményéből berendezett falusi borbélyműhely kelti életre. A nagy, dupla tükrös szekrény polcain ott sorakoznak az ívesre kopott pamacsok, fénylő borotvák, a csillogóra kikoptatott ollók, a púderes edénykék, és a parfümszórókkal még a messzi városi elegancia is átlibben az egyszerű műhelyen. A tekintélyes karfás forgós székekről nem nehéz elképzelni, hogy aki nagy szusszanással beleült, és a csillogó tükörben szemrevételezhette csinosodását, az egy időre a világ közepén érezhette magát; lesték mosolyát, a kellem íratlan szabályai szerint dicsérték küllemét, és közben a borbélymester kedélyes előadásában még a világ sorában is kellő eligazodást kaphatott. Ide érdemes volt betérni. S érdemes most is. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.