Keddi programajánló: Örkény, hawaii tánc és az Ifjúsági Világtalálkozók Keresztje Szegeden

A mikrobiológiával, Örkény vígjátékával, , hawaii táncokkal, Metanoia Lomtárral és a Vidóczy Electric Projecttel ismerkedhetnek meg a szegediek kedden, valamint a Napfény városába érkezik az Ifjúsági Világtalálkozók Keresztje, amelyet különleges szentmise keretein belül fogadnak a hívők.

Szekeres András, a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszék munkatársának „Hamupipőke a laborban, avagy szemelvények egy mikrobiológus mindennapjaiból” című előadása várja az érdeklődőket a

Béke utcai Általános Iskolában

14 órától. "10-14 éves korosztálynak szóló izgalmas, érdekes és szórakoztató előadással igyekszünk bemutatni egy kutató mindennapjait, munkájának szépségeit. A gyerekek személyes példákon keresztül ismerhetik meg, mennyi kihívással, izgalommal, várakozással, sikerrel és néha kudarccal szembesül egy kutató. Vajon mi az az erő, ami egyre tovább hajtja őket az ismeretlen úton? Miért érzik mindennél fontosabbnak, hogy újabb és újabb dolgokat fedezzenek fel? Hogyan hasznosul végül mindez a világban?" - invitálnak a szervezők. A

Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kárász utcai székházában

17 órától Dudits Dénes az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból tart előadást "Géntechnológiával nemesített növények és a jövő kihívásai" címmel. A génnemesített növényeknek számtalan előnye van. Termesztésük csökkenti a vegyszeres környezetterhelést mérsékelt minőségromlás és termésveszteség mellett. Megnövelt ellenálló képességgel, aszály- és hőstressztűrő képességgel rendelkeznek. Mindez nagy mértékű gazdasági hasznot jelentene, de rengeteg az alkalmazásukkal szemben érzett idegenkedés. Használatukat Magyarországon tiltják, egyoldalú, zárt szabályozás van érvényben. Vizsgáljuk meg, jogos-e a félelem, ami a génnemesített növények termesztése kapcsán merül fel? Milyen jövőbeni kutatásokkal lehet biztosítani, hogy használatuk ne csak gazdaságos, de biztonságos is legyen egészségünkre és a környezetre, a természetes életközösségekre nézve. Táncbemutató és közös táncolás vár a résztvevőkre

"A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Kollégiumában

18 órától, ahol a hawaii életérzés közvetlenül is megtapasztalható lesz az Életviteli Klub következő, "A hawaii tánc és az egész-ség" című előadásán Rostás Viktória tolmácsolásában. A Hula tánc Hawaii lelke; jelentése: „meggyújtani a tüzet”. A hagyományok szerint istenek táncolták először, ma is használják az isteni energiák behívására. Az öröm, az életszeretet és a természettel való szoros kapcsolódás különleges kifejeződése, ami a történetet mesélő mozdulatokon keresztül nyilvánul meg. Hogy mitől gyógyító ez a tánc, és hogyan járulhat hozzá az egészségünkhöz, teljességünkhöz, arról Rostás Viktória fog beszélni Örkény István A borék című vígjátékát adja elő a Szegedi Egyetemi Színház egy felvonásban a

Millenniumi Klubban

19 órától. Kedden este 7 órakor érkezik Szegedre az Ifjúsági Világtalálkozók Keresztje. A keresztet szentmise keretében fogadják a szegedi fiatalok a

Székesegyházban

, amelyet Kondé Lajos pasztorális helynök mutat be. A közel négy méter magas fakeresztet és a vele zarándokló ikont Románia fiataljai adták át magyar testvéreiknek november 2-án, Nyíregyházán, püspöki szentmise keretében. Az ifjúsági világtalálkozók szimbólumai ezt követően két hétig zarándokolnak a hazai egyházmegyékben, ahol katekézisekkel, tanúságtételekkel kísért ifjúsági imaesteken találkozhatnak velük az érdeklődők. A keresztet és az ikont november 15-én, Kassán püspöki szentmise keretében fogadják a következő befogadó ország, Szlovákia fiataljai.

Fél nyolckor nyitják meg a Metanoia Lomtár (overunderground)című kiállítást a

Grand Caféban

. A meditációs objektumok és mechanikus installációk materiális hendikepjét bemutató tárlat megnyitóját követő kerekasztal beszélgetés és éjszakai tárlatvezetés közreműködői: Mikola Gyöngyi, Perovics Zoltán, Erdély Perovics Andrea, moderátor Váraljai Anna. A Vidóczy Electric Project koncertje várja a közönséget a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. "Célunk az, hogy olyan elektronikus zenei műfajt mutassunk be, amely Magyarországon még nem igazán ismert és elfogadott. Emellett szeretnénk ennek az újszerű és jövőbeli műfajnak a filozófiáját is megismertetni a közönséggel. Koncertjeinken öt szintetizátor, akusztikus dob, gitár, három monotron, valamint a Theremin hangszerek kavalkádjával találkozhat az érdeklődő." A zenekar tagjai: Vidóczy-Lövey János (billentyűs hangszerek), Szegény István (dob), Csordás Mónika (billentyű, vokál) és Erdész Viktor (billentyű, gitár).

Folyamatos kiállítások, programok:

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma által Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett, Az ember tragédiája illusztrálására vonatkozó pályázatának legjavából válogatást nyújtó tárlat tekinthető meg az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

október 29-ig.

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.