Keddi programajánló: Tolnay 100, Örkény, Szökés

Tolnay Klári születésének századik évfordulójának jegyében telik el a keddi nap, természetesen más elfoglaltságok is akadnak: Kínai filmest, SZTE Alma Mater akusztikus koncert, táncház.

"Ajándék az egész életem" címmel nyílik fotókiállítás Tolnay Klári színpadi és filmszerepeiből a

Klebelsberg könyvtárban

15 órakor. Az

SZTE Rektori Hivatal Konfuciusz Intézetében

17 órától a kínai kultúra egy új szegmensét ismerhetik meg az érdeklődők: a kínai filmeket. Az első film a Mad About English című film lesz, ami a modern Kína angoltanulási lázáról szól, a 2008-as pekingi olimpia előtti időszakban. Balogh Kinga, a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskola magyar-történelem-etika szakos tanára tart előadást "A kávéház kultúrtörténete" címmel a

Millenniumi Kávéházban

17 órától. Filmvetítéssel és filmplakát-kiállítással egybekötött könyvbemutatót tartanak a Belvárosi Moziban 18 órától, Tolnay Klári emlékére. Góg Laura jogász, színháztörténész, Tolnay Klári-kutató, a Tolnay Emlékév főszervezője mesél "Tolnay 100" című új könyvéről, és felidézi a felejthetetlen művésznő munkásságát. Örkény István: A borék és Egypercesek című műveit adja elő a Szegedi Egyetemi Színház a

Szent-Györgyi Albert Agórában

18 órától. A borék Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák... azonban hiány van... A borék folytatásaként a szerző Egyperces novellái következnek, szorosan kapcsolódva az előző felvonásunkhoz. A groteszk hangvétel miértjére kaptunk magyarázatot a szerzőtől interjúiban. A háború meghatározó élménye a vígjátékban is ott van, novelláit a színházi játék szerint válogattuk, mindenféle konkrét helyzetet, időt és teret manipuláltunk, ahogy azt kell, hogy be tudjuk mutatni: e novellákat nemcsak olvasni lehet, hanem játszani is velük. Szó lesz hát emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről. Egykoron a Bácskában éltek címmel jelent meg Földesdy Gabriella könyve, mely a Sőregi család történetét, gyarapodását, majd szétszóratását mutatja be. A Gyöngysziget tündérvilágából a csurogi dögtemető érintésével Magyarországra, és szerte a nagyvilágba vezető út bemutatására vállalkozott a szerző. Az estre, amelynek szervezője a VMDK Szegedi Tagozata, a

Millenniumi Kávéházban

kerül sor 18 órától. Csanádi László orgonaművész tart hangversenyt 19 órától az

Alsóvárosi Ferences Templomban.

Csanádi László orgonaművész az SZTE ZMK főiskolai tanára. A zenei előadóművészet mesterdoktora (DLA) fokozatot és a habilitációt is a Budapesti Zeneakadémián szerezte cum laude minősítéssel.

A Maladype Színház "A szökés" című előadását tekintheti meg a közönség 19 órától a

REÖK Palotában

. Gérecz Attilát huszonegy évesen politikai okok miatt börtönbe csukták. 1954 nyarán átúszta a Dunát és hazaszökött a szerelméhez. A szökését egy elbeszélő költeményben dokumentálta, ami a monodráma gerincét adja. Az előadás által közelebb kerülhetünk egy olyan pesti srácnak a lélekrajzához, akit a hatalom nem tudott megtörni. Bolgár táncház várja az érdeklődőket a Balkán táncegyüttessel a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A zenét a Balkán Quartet zenekar szolgáltatja, mely 2012 óta dolgozik együtt, de tagjai már évek óta foglakoznak a balkáni népzenével. Békéscsabán havonta zenélnek táncházakban. 21 órától a

Jate Klubban

bemutatkozik a Kopott Formák zenekar az SZTE Alma Mater szervezésében. "A Kopott Formákkal 2011-ben alakultunk egy spontán találkozás következtében a SZIN-en, mindannyian az SZTE-n végeztünk. A popos hangzás itt-ott rappes és rockos vagy éppen reggaes elemekkel ötvöződik, így meglehetősen színesek a dalaink. Folyamatosan születnek új dalok, melyek rögzítésre is kerülnek, és nem csak hangfelvételek, de videóklipjeink is készültek már" - hangzik a zenekar bemutatkozása.

Folyamatos kiállítások, programok:

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma által Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett, Az ember tragédiája illusztrálására vonatkozó pályázatának legjavából válogatást nyújtó tárlat tekinthető meg az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

október 29-ig.

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.