Szerdai programajánló: Szabadegyetem, Good Company, slam poetry

Változatos programokat kínál a szerdai nap: folytatódik az Őszi Kulturális Fesztivál, A SZETE az ukrán helyzetről tárgyal, koncertek, versfelolvasások várják a közönséget.

A kínai csomózás rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők 16 órától az

SZTE Rektori Hivatal Átriumában

. A kínai csomózás a Tang és a Song dinasztiák óta, vagyis több mint ezer éve népszerű, de már időszámításunk előtt is létező kínai népművészeti ág. Jellemzők rá a szimmetrikus, kétfonatú, általában vörös fonalból készült csomók. Nemcsak dekorációs célból készül, hiszen kívánhatunk vele jó szerencsét, gazdagságot, boldogságot is. Orbán György Évszakok című zongoraciklusát adja elő a Szabadegyetem keretein belül Zsigmond Zoltán az SZTE ZMK tanszékvezető főiskolai docense az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

18 órától. Szerb Antal életrajzáról tart beszélgetést Havasréti József kritikus és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a

Millenniumi Klubban

18 órától.

Érdemes-e „ferde szemmel” nézni a vezetéselméletre? - teszi fel a kérdést Mayer Márta, és meg is válaszolja: "Mindenképp! Legalább azért, hogy megtudjuk, miként kapcsolódik az ősi kínai szemlélet a modern vezetési elméletekhez. Vagy, hogy feltehessük a kérdést, hogy ad-e útmutatást a kínai változások könyve a nehéz vezetői helyzetekre, hogy mit javasol a szükséges vezetői képességek fejlesztéséhez, s hogy van-e tanácsa arra, hogyan legyen öröm vezetni és vezetve lenni." A témát kifejtő előadásra a

Concordia Kultúrműhelyben

kerül sor 19 órától. Szegeden először hallható modern és kortárs bolgár szerzők zongoraműveivel ismerkedhet meg a közönség. Hogy színesebb legyen az est, néhány zongoraművet Klebniczki György átírt fuvolára, hegedűre és fagottra – természetesen zongorakísérettel. A kamaraest a

SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenyteremben

lesz 19 órától. Araknofóbiások figyelem! A

Hermann Ottó Kollégiumban

"Nyolc lábbal a földön Herman Ottóval – a pókok és a realitás" címmel tart előadást Gallé Róbert 19 órától.

Slam poetry est várja az érdeklődőket Gergály Norberttel, Horváth Kristóf Színész Bobbal, Laboda Róberttel és Simon Mártonnal a

Cooltour Caféban

19 órától. „Kisorosz, nagyorosz – nem jó barát - Az ukrán-orosz konfliktus" címmel az ukrán-orosz konfliktus témájában tart előadó- és vitaestet a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) 19 óra 30 perctől a

Bohém-tanyán

. Meghívott előadó: Miletics Péter, az MH Geoinformációs Szolgálat főelőadója, biztonságpolitikai szakember, az SZTE ÁJTK oktatója. Szó lesz az ukrán terrorellenes erők és a szakadárok harcairól, a reguláris orosz erők megjelenésének kérdéseiről, Porosenko és Putyin tárgyalásairól, a Nyugat és Oroszország átrendező kapcsolatairól. A SZETE bízik benne, hogy mindenki választ kap kérdéseire az előadásból, de aki nem, az az előadás után kérdezhet, így garantáltan nem megy haza senki elégedetlenül. Yorick visszatér - rendszerváltás Baka István verseiből című előadását mutatja be a k2 Színház a

Régi Zsinagógában

19 óra 30 perctől, a THEALTER U21 plusz fesztivál keretein belül. Baka István a huszadik századi magyar költészet szereplírájának egyik legnagyobb mestere. Híres-hirhedt figuráját, Yorickot kísérli meg életre kelteni a k2 Színház két fiatal színésze, hogy Hamlet udvari bolondjának pofátlanságával és zavarba ejtő közvetlenségével szóljon rendszerekről és váltásokról, költészetről és miegymásról. Az est bemutatója augusztusban volt az Ördögkatlan Fesztiválon. A Good Company koncertje várja a zenekedvelőket a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. Az együttes 2013 augusztusában alakult. A zenekar tagjai külön-külön már számos együttesben és stílusban kipróbálták magukat, s most úgy gondolták, hogy közösen szeretnének valami különlegeset létrehozni. A produkció stílusán, hangzásán érződnek a korábban megtapasztalt műfajok, mint például a népzene, a latin, vagy a könnyűzene jellemző jegyei. Ismert előadók számai feldolgozása mellett egyre több saját szerzemény bővíti repertoárjukat. A

LIVE Music Club

különleges utazásra hívja a szegedieket a zene világába a kanadai Zaum zenekar segítségével 20 óra 30 perctől. A kanadai basszusgitár-dob duó első európai turnéját bonyolítja, melynek apropója a nyáron megjelent Oracles című debütáló nagylemezük. Hosszú, lassan építkező, sűrű pszichedéliában gazdag súlyos doom zenéjüket keleti motívumokkal és mantra-szerű kántálós énekkel színesítik, mely sokban hasonlít az amerikai OM zenekar koncepciójához, hangulatában és megszólalásában mégis más az összhatás. A vendég mellett egy szegedi banda is fellép, nem más, mint a Johnson's Paradox, a helyi csapat nem új a súlyosabb zenéket kedvelő szegediek körében, egyszerre agyas és elszállós muzsikájuk szép párosa lesz a kanadai zenekar utazós hangulatainak. http://www.youtube.com/watch?v=M9GdJiiwQQg&feature=youtu.be

Folyamatos kiállítások, programok:

A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.