Pénteki programajánló: Indigó, Mamma Mia!, Rongy koncert

Baba-mama klub, Somogyi könyvtár vakációja, sörünnep várja a szegedieket pénteken.

Családias hangulatú beszélgetést tartanak a

Megálló – Tarján felett az ég

közösségi központban 10 órától, a Baba-mama klubra ezúttal „A szoptatás női művészete” címmel kerül sor. „Németh Melinda lesz a pénteki baba-mama klub háziasszonya. A szoptatásról beszélget majd veletek, hiszen a szoptatást is tanulni kell. A csecsemő számára az anyatej a legjobb, legtermészetesebb táplálék. Élő, bioaktív hatású anyagai semmilyen más, mesterségesen előállított táplálékban nem találhatóak meg. Kérdések, kérdések, kérdések… Gyermeked születése utáni első hónapokban a baba növekedése, fejlődése és a szoptatás lesz számodra a legfontosabb kérdés. Mikor szoptatni kezdesz majd, hirtelen rengeteg kérdéssel találod szembe magad: Megfelelően gyarapszik-e a babám? Túl keveset vagy túl sokat eszik? Milyen gyakran szoptassam? Mikortól fogja átaludni az éjszakát? Mikor és mennyit kell fejni? Mit tegyek, ha kisebesedett a mellbimbóm? Lesz-e, van-e elég tejem?” – szól az esemény ajánlója. Meséről mesére vetítenek diafilmeket a

Somogyi könyvtárban

10 óra 30 perctől és 16 órától, a gyerekek a Piroska és a farkas és a Róka Rudi a Balatonon című meséket nézhetik meg. 16 óra 30 perctől Raponc bábelőadás várja a kicsiket a

Somogyi könyvtárban

, a Waldorf Óvoda közreműködésével.

A

Vedres István Építőipari Szakközépiskola udvarán

a HBH Sörkertben 17 órától a Docpiano Band várja a vendégeket. A klasszikus magyar rock kedvelőit várják a

Millenniumi Kávéház

teraszára 19 órától, ahol Indigó zenekar ad koncertet. A péntek este 21 órakor debütáló Mamma mia! című musicallel zárul a Szegedi Szabadtéri Játékok programja, a 2014-es évad hét előadására hetekkel korábban elfogytak a belépők, és már a jövő évre is válthatók jegyek. A

Dóm tér

hatalmas színpada nagyon látványos megoldásokat tesz lehetővé, ugyanakkor törekszenek arra, hogy megőrizve a darab intimitását a fontosabb jeleneteket a nézőkhöz közel játszhassák – közölte Szirtes Tamás, a rendező. A darab 15.-én, 16.-án, 17.-én, 19.-én, 20.-án, 22.-én és 23.-án kerül színpadra. Metál esttel készül a

Rongy Kocsma

pénteken 21 órától. A programot a Set The Clocks To Infinity zenekar nyitja, őket a The Void követi, végül a zúzást a a tiszakécskei doom/grunge Let the Cigar Die zárja. http://youtu.be/EGrMs7um-x4

Folyamatos kiállítások, programok:

Az idén hatvan éve kiadott Gyűrűk Ura születésének történetét, valamint szerzőjének életét július 24-től kamarakiállítás mutatja be a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. A tárlaton könyvek, fotók, térképek és illusztrációk mellett még egy Beatles-album borítója is látható – a Gyűrűk ura megfilmesítését ugyanis a négy gombafejű liverpooli zenész főszereplésével tervezték… J. R. R. Tolkien, az angol nyelv és irodalom professzora gyermekeinek mesélte először Zsákos Bilbó, a félénk hobbit történetét, s mivel sikert aratott velük, lejegyezte azokat. A Hobbit 1937-ben látott először napvilágot nyomtatásban. Az író legnagyobb meglepetésére könyvét igen sokan olvasták és kikövetelték a folytatást – így született meg A Gyűrűk Ura trilógia. Tolkien tizenhét évig dolgozott a három köteten: hatvan éve, 1954-ben jelent meg A Gyűrű szövetsége és A két torony, 1955-ben A király visszatér. „A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Különös világ ez az emberfölötti – vagy emberalatti – lényekkel benépesített Középfölde… jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs” – írja a trilógiáról a mű fordítója, Göncz Árpád. A tárlat augusztus 28-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár nyitva tartási rendjében.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.