Keddi programajánló: Fekete leves és a magyar-emberi játszmák

Móra Ferenc Sándor Miért olyan átkozottul vacak Magyarországon élni? - A magyar-emberi játszmák felismerése című kötetét a Somogyiban mutatják be, míg a Belvárosiban a Fekete leves című film vetítésére és közönségtalálkozóra invitálják az érdeklődőket.

17 órakor az

SZTE Állam- és Jogtudományi Kar 3. emeleti társalgójában

a Nemzetközi- és az EU tagállamai közötti bűnügyi együttműködés időszerű kérdéseiről tart előadást Katona Tibor, a Szegedi Ítélőtábla bírája. A Közéleti Kávéház estjének háziasszonya Kiss Adrienn joghallgató lesz. Móra Ferenc Sándor Miért olyan átkozottul vacak Magyarországon élni? - A magyar-emberi játszmák felismerése című kötetét 17 órakor mutatják a

Somogyi-könyvtárban

. A könyv szerzője, Móra Ferenc Sándor tizenöt éven át vett részt közvélemény-kutatásokban, a József Attila Tudományegyetem Szociológia Tanszékén főként Gábor Kálmán társadalomtudományi vizsgálataiban dolgozott. Ezt követően újságíróként több, mint két évtizeden át készített különféle riportokat. Közben a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén volt óraadó. E könyvében a munkája közben és a magánéletében szerzett tapasztalatokat-ismereteket is összegzi a magyar társadalom jelenlegi helyzetéről, és az abból kivezető útról. A könyv szerzője az érzelmek helyett az értelemre kíván hatni. Nem erősít, nem támogat nemzetet és nemzetiségeket bántó előítéleteket. Nem táplál és nem terjeszt a józan ésszel ellenkező nézeteket. Nem gerjeszt indulatokat, nem szít ellenségeskedést az emberek között. Nem kelt politikai hisztériát. Móra Ferenc Sándor közismert jelenségek, mindennapi tapasztalatok, szakértők kutatásai, műalkotások, dokumentumok, újságcikkek, valamint saját élmények és felismerések alapján elemzi a helyzetet.

18.15-kor mutatják be a Fekete leves című új magyar közösségi vígjátékot a

Belvárosi moziban

. A filmnek szegedi vonatkozása is van: egyik főszereplője, a „Főnök” Vágvölgyi B. András tősgyökeres szegedi, szülei az egyetemen tanítottak, ő pedig a Magyar Narancs alapítója, első főszerkesztője volt. Egyébként író, újságíró, filmesztéta, filmrendező. A vetítés utáni beszélgetésen Vágvölgyi B. Andráson kívül a mozi vendége lesz Novák Erik rendező, Szabó Simon vagy Nagy Zsolt, Parti Nóra, Herczeg Zoltán. Egy anyagi gondokba keveredett DJ kap az alkalmon, hogy könnyű pénzt csináljon, amihez a diliházban ülő haverját és annak társait hívja segítségül. Novák Erik legújabb filmje, egy tőle már megszokott stílusi elemekből építkező, alvilági témájú, fekete humorral fűszerezett akció-thriller. A profi stábból álló és neves sztár gárdát felsorakoztató független magyar produkció egy teljesen példátlan közösségi alkotás, melynek minden tagja ingyen, tulajdonrészért cserében, vett részt a filmben. https://www.youtube.com/watch?v=Rl3nwQX0Pc0

Folyamatos kiállítások, programok:

Egy fiatal szentmihályi művész, Csatlós Kitt műveiből nyílt tárlat a

Móricz Zsigmond Művelődési Házban

, amit június 6-áig tekinthetnek meg az érdeklődők. "Kitti egy olyan címet választott kiállításának, amit gyakran mond ki az ember, de most egy kicsit másképp fogalmazva olvasható: Tükrök a szemben! Miről is van szó? Tükrök a szemben avagy a szem a lélek tükre: a lényeg a visszavonhatatlan lelkiállapot-kivetítés és kivetülés. Ezeket a bizonyos tükröket látja meg a rendkívül érzékeny, empatikus alkotó. Egy éppen önmagát és a rázúduló világot összegző 21 éves festőlány teremti meg nekünk ezt a tükröződést, aki a birtokában lévő tehetség és tudás erejével dogozza fel személyes élményeit, és most itt mindenki elé tárja belső vívódásait. Témaválasztásai sokrétűek, láthatunk merengő vagy éppen sikoltó gyermek és női arcábrázolásokat, kifeszített sertés tetemeket, vöröses barna és narancs színtobzódásban érlelődő absztrakt felületeket és sejtelmes vonalalakokat. Mindegyik kép a változással foglalkozik, az élet és a halál állapotával... Csatlós Kitti csodás színei impulzív egyéniségét tükrözik: harmonikusak és nagyon határozottak, nem lehet figyelmen kívül hagyni őket. Beszélnek hozzánk, odalépnek és leülnek mellénk, együtt sodródunk velük, pont úgy, mikor figyelemmel hallgatjuk a zenét, amikor átadjuk magunkat a muzsika áramlásának" - fogalmazott tanítványa munkáiról Ale Ildikó festőművész. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. „Bár sokan eljöttek Erdélyből, úgy gondolom, hogy kell maradnunk őrt állóknak, feladtunk van ott. Munkámmal arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne hagyjuk elveszni mindazt, amit Erdély valójában jelent. Nem csupán a természeti gazdagságáról beszélek, hanem a szellemiségéről, ami egy nemzeti megújulásnak az alapja is lehet” – fogalmazott Kovács Emil Lajos a megnyitón. Megnyílt az új fáraó-kiállítás, a

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

Móra Ferenc születésének 135., halálának 80. évfordulóján őszig tartó rendezvénysorozattal emlékezik egykori igazgatójára a

Somogyi-könyvtár

. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kiállítás tárlat fotók, kéziratok, plakátok, helyismereti apró nyomtatványok, korabeli újságok, könyvritkaságok és kisfilmek tükrében mutatja be a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb alkotóját: az ifjúsági írót, régészt, újságírót, könyvtárigazgatót, családapát, a sokszínű, humánus embert, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasók fantáziáját. „Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín”- írta Móráról Móricz Zsigmond. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című tárlat június 28-ig látogatható. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.