Csütörtöki programajánló: Quimby Teátrum és Egy nehéz nap éjszakája a könyvtárban

A TIK-ben Könyvtári Éjszakát rendeznek, a Belvárosiban a Quimby Teátrum várja a közönséget, míg a Grand Caféban Fejtő Ferenc Széchenyi- és Pulitzer-díjas íróra, publicistára emlékeznek.

Tér, Művészet, Szellemiség címmel tudományos konferenciát rendeznek 14 órától a

Reök-palotában

a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindulásának 55. évfordulója alkalmából. A szegedi színházi világnapi szervezéshez a Szegedi Szabadtéri Játékok is csatlakozott. Tudományos konferenciát kapcsol a nagy múltú fesztivál a programhoz. Különleges apropója a világnapon kívül, hogy idén 55 éve, 1959-ben indult újra a második világháború miatti kényszerszünet után a Szabadtéri. A kétnapos konferencia címe: „Tér, művészet, szellemiség" – jelezve ezzel, hogy az 1931-es induláskor az állam, a város, az egyház és az egyetem példás összefogása adta a Szabadtéri szellemiségét. A konferenciára a belépés ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött. Részletes program, regisztráció

ITT

található. 16 órakor a

MÁV Igazgatóság

Tisza Lajos körúti épületében Szécsey István Ganz Vasúti Járművek 1920-1959 című könyvének bemutatása. A közéleti Kávéház rendezvényén a szerző beszélgetőtársa Kaposvári Péter nyugdíjas MÁV igazgató lesz. A könyv a rendelkezésre álló források ismeretében maradéktalanul, a teljességre törekedve öleli fel a gyár első világháború utáni talpra állásától a Mávaggal való egyesüléséig tartó mintegy négy évtizedét. A kötet képanyaga is páratlan, számtalan, korábban publikálatlan felvétel teszi a művet a vasút- és az ipartörténet iránt fogékonyak szemében különleges értékűvé. 400 oldalon 430 ábra segítségével ismerteti a Ganz adott időhorizonton belül gyártott teher-, személy-, poggyász- és postakocsijait, belsőégésű motoros motorkocsijait és motorvonatait, villamos motorkocsijait, közúti villamosait, metróit, villamos mozdonyait, bányamozdonyait, ipari és mezőgazdasági járműveit. „Víz Világnapja: Életünk alapja minden nap a tiszta víz!” címmel 17 órától előadásra invitálják az érdeklődőket a

Millenniumi Kávéházba

. „Mennyi édesvíz áll rendelkezésünkre a Földön? Milyenek az ivóvizeink? Valóban csak ez lenne fontos? Kemény víz vagy lágy víz? Víztakarékosság? Vizeink védelme? Fordított ozmózis? Kísérletek vízzel?” – ezekre a kérdésekre is választ kapnak a résztvevők Vörös Sándor előadásából.

Wolf Csaba Egy főtt tojás naplója címmel tart előadást 17.30-tól az

SZTE Konfuciusz Intézetben

. Az előadás egy volt szegedi diák élménybeszámolója arról, hogyan jutott Kínába 19 évesen; mesél a kínai egyetemi éveiről, a 80-as, 90-es évek Pekingjéről. Beszélni fog arról, hogyan lett a Ságvári Gimnázium kézilabdásából a keleti harcművészetek mestere. Elmondja, milyen volt vezető gazdasági diplomataként szolgálni hazája érdekeit a Távol-Keleten a 90-es években és a közelmúltban. Az előadás életszerű, közvetlen, helyenként humoros, könnyed élménybeszámoló lesz. Wolf Csaba a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég közép-kelet-európai Kína divíziójának vezető tanácsadója, korábbi vezető külgazdasági szakdiplomata, 4. danos taekwon-do mester, nemzetközi instruktor és nem utolsó sorban volt ságváris diák. 8. Könyvtári Éjszaka: „Egy nehéz nap éjszakája” – 18 órától a

TIK-ben

. A beat nemzedékről az Y generációnak. Az esztendő legnagyszabásúbb könyvtári rendezvénye idén visszatér a korábban megszokott és népszerűvé vált keretek közé: ismét az esti-éjszakai órákban várjuk vendégeinket 2014. március 27-én 18 és 24 óra között, immár a nyolcadik Könyvtári Éjszakára. Mostani időutazásunk célpontja nem a távoli múltban, hanem csupán néhány évtizednyire van tőlünk: ezúttal a beat-korszakot szeretnénk feleleveníteni a film, a zene, az irodalom és tárgyak segítségével. Programjaink során megidézzük Woodstockot és a Beatles-t, Kerouac, Ginsberg és Updike világát, az op-art-ot, a Ki Mit Tud-ot, a hippi életformát idéző Volkswagen-kisbuszt, a twistet és a letkisst, a pöttyös és csíkos regényeket, az Öreg néne őzikéjét diafilmen, és hagyományosnak számító programjaink, előadásaink, kiállításaink, vetélkedőink, játékaink is e korszak jegyében és díszletei között zajlanak majd.

Emlékképek Fejtő Ferencről - 18 órától a

Grand Caféban

. Az érdeklődők Surányi András portréfilmjét láthatják, majd 19 órától Földes Anita Átéltem egy évszázadot - Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel című kötetét mutatják be. Fejtő Ferenc történész, kritikus, politológus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója. Fiatal korában együtt dolgozott József Attilával, Örkény Istvánnal, Ignotus Pállal. Ismerte Radnótit, Bartókot, Babits Mihályt. A népi-urbánus vitában összetűzésbe került Illyés Gyulával és Féja Gézával. A Rajk-per koncepciózusságát elsőként leplezte le; sokat tett azért is, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. A francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa- szakértőjeként nemcsak a hírügynökség teljes tudósítói hálózata, hanem külföldi diplomaták, sőt szovjetellenes titkosszolgálatok is ellátták információkkal. Könyvei összesen tizennégy nyelven tizenhat országban jelentek meg – magyarra csak a rendszerváltás óta fordították le némelyiküket, addig szamizdatként terjedtek írásai. Quimby Teatrum lesz 19 órától a

Belvárosi Moziban

. A Quimby hazánk egyik legnépszerűbb zenekara. Fesztiválok állandó nagyszínpados fellépője, emellett klubkoncertjei, színházas fellépései egyaránt jelentősek. Olyan formáció, melynek lemezei, zenéi mellett dalszövegei is nagy figyelmet érdemelnek. A Quimby több mint két évtizedes pályafutása alatt kilenc albumot jelentetett meg, dalai több hazai filmben is hallhatóak, nevéhez már több színházi előadás zenéje köthető. https://www.youtube.com/watch?v=sCLVbDHbpWE A Molnár Dixieland Band 19.30-tól lép fel a

Millenniumi Kávéházban

. Eörsi István Sírkő és kakaó című zenés “komitragédiáját” mutatja be 19.30-kor a

Pinceszínház

. A történet szerint a 99. évét taposó Toronyné gazdag vénasszony. Felfogadja Pitiéket, hogy ápolják, gondozzák – a majdan örökölendő lakás ígéretével. Lajos és Lujza végzi is a munkáját becsületesen, gondosan és odaadóan, a lakás reményében. Kapóra jön az orvos tanácsa: csak a véletleneket kell megfelelően csoportosítani, és akkor minden más lehet. Eörsi István Kossuth-díjas író és költő több mint 35 önálló mű szerzője. Meghatározó alakja volt a magyar kulturális közéletnek, szóban és írásban is karakteres, véleményformáló, akár a múltban, akár napjainkban. A szerző saját bevallása szerint szerelmi bánat ellen öngyógyításból írta meg 1965-ben a Sírkő és kakaót. A fekete kétségbeesésből a fekete humorba menekült. Született egy játék a zsarnokság minden átfogó hatalmáról, az elnyomottak szolgává zülléséről, a lázadások kilátástalanságáról, az emberi együttélés képtelenségéről. Jazzszigor 20 órától a

Mono Zenebárban

, míg 21 órától BIOL buli lesz a

Rongy Kocsmában

.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.