Keddi programajánló: 20. század végi népvándorlásokról a Millenniumiban, I.Sz.A.P a Rongyban

A Somogyiban az 1950-es könnyűzenei életet mutatják be, a Millenniumi Kávéházban pedig egy kutatást ismertetnek, mely a Délvidékről Magyarországra, valamint az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiból a Vajdaságba irányuló népmozgásokat vizsgálta. A Rongy Kocsmában pedig ifjú alkotók munkáiból nyílik tárlat.

Az új kenyér tisztelete címmel 14 órától a

Móra utcai fiókkönyvtárban

a kenyérhez fűződő néphagyományokat eleveníthetik fel az érdeklődők, illetve saját kenyérreceptek cseréje is lesz. 17 órakor a

Somogyi-könyvtár zeneszobájában

„Barangolás a régi könnyűzene világában” címmel az 50-es évek zenei világát mutatják be az érdeklődőknek. Diviki Sándorral Sári Zsuzsa televíziós újságíró beszélget. Népvándorlások, népmozgalmak a XX. század végén – Itthonok – Otthonok – Új Otthonok migráns élethelyzetek a Vajdaságban és Magyarországon a délszláv háború után címmel kutatási eredményeket ismertetnek 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

. A Magyar Tudományos Akadémia közhasznú szervezetekkel, kutatóműhelyekkel együttműködve 3 éven át kutatta a Délvidékről Magyarországra, valamint az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiból a Vajdaságba irányuló népmozgásokat a múlt század 90-es éveitől napjainkig terjedő időszakban. A kutatás eredményeit tárja a nyilvánosság elé a Tér és Társadalom című folyóirat 2013/2 tematikus száma, melyet kedden este mutatnak be. A kiadvány a helyszínen korlátozott számban megvásárolható lesz. Stojšić Jovan örökzöldeket zongorázik 19 órától a

Millenniumi Kávéház

teraszán.

Az Ifjú Szegedi Alkotók Páholya 19 órakor közös kiállítással mutatkozik be a

Rongy Kocsmában

. Az I.Sz.A.P-ban tömörülhetnek mindazok, akik a művészetek iránt szeretnének elköteleződni, és olyan közösséget alkotni, amely mindennapos élethelyzeteken túlmutató értékekkel foglalkozik. Minden fiatal, most kezdő, vagy évek óta dolgozó alkotónak, minden, vizuális kultúra iránt érdeklődő embernek szól az Ifjú Szegedi Alkotók Páholya, ahol tömörülhetnek mindazok, akik a művészetek iránt szeretnének elköteleződni, és olyan közösséget alkotni, amely mindennapos élethelyzeteken túlmutató értékekkel foglalkozik. "Célunk közös alkotói táborok, állandó és időszakos kiállítások létrehozása, valamint a tehetséggondozás, eddig ismeretlen művészek felkutatása; ezen felül a rokon műfajokkal való ismerkedés, az inspiráció keresése más művészeti ágak képviselőinél. Az Ifjú Szegedi Alkotók Páholyához csatlakozhat bármely, 18. életévét betöltött amatőr vagy profi festő, rajzoló, grafikus, képzőművész, szobrász, költő, író, zenész, színész- bármilyen művész, vagy művészi érzékű fiatal" - írják magukról. Bemutaktozó tárlatukra minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Cimélia – könyvkincsek Régi és ritka könyvek a

Somogyi-könyvtár

gyűjteményében tárlat október 9-éig látogatható. 2013 a könyvtár számára kétszeresen is jubileumi év: 125 éve halt meg az alapító, Somogyi Károly és 130 éve, 1883. október 16-án nyitotta meg Ferenc József a Somogyi-könyvtárt. Az ünnepi év kiállítása válogatás a Somogyi-könyvtár egyedi ritkaságaiból, Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt kötetekből. A kiállítást a kötetek művészi illusztrációinak nagyméretű, poszter-reprodukciói egészítik ki, mintegy tagolják a tárlat egyes fejezeteit.

Gárdonyi, a szegedi párbajhős – 150 éve született az Egri csillagok írója, rá emlékezik egy tárlattal a

Somogyi-könyvtár

. Szegedi éveinek fontosabb eseményeit mutatja be az író születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a Somogyi-könyvtár második emeleti kölcsönzőjében. A tanítást újságírásra cserélő Gárdonyi 1888-ban lett előbb a kormánypárti Szegedi Híradó, majd a független Szegedi Napló munkatársa. Az egyébként visszavonultan élő fiatalember vérmérsékletét jelzi, hogy mindössze hároméves szegedi pályafutása alatt kétszer vívott kardpárbajt, s mindkét eset hírlapírói működésével volt összefüggésben. Az augusztus 1-29-ig megtekinthető kiállítás korabeli újságok, élclapok, fotók és helyismereti dokumentumok segítségével idézi föl Gárdonyi nevezetes afférjainak történetét. Pop-art szemüvegének torzított lencséjén keresztül láttatja velünk a média mindennapos szereplőit DrMáriás, a Tudósok zenekar frontembere. Cicciolina, Putyin, Horn Gyula és Orbán Viktor is felkerült a falra a

Kass Galériában

nyílt tárlaton. A Tudósok “avantgárd-punk” stílusához illő kiállítást mutatott be vasárnap délután a zenekar frontembere, DrMáriás Szegeden. “Jaj, de várom már a választásokat!” címmel a THEALTER fesztivál egyik programjaként nyílt tárlaton közszereplők nem közönséges képeit tekinthetjük meg. Színes, pop-art és szoc-art jellegű karikatúráin a művész beléjük égetett attribútumaik alapján fordította ki magukból a szereplőket: Vlagyimir Putyin orosz elnök az USA ikonikus szabadságszobrának koronájában, Cicciolina öregen és ráncosan, Zámbó Jimmy pedig női testben látható. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat.

Madách Imre/Kass János néven újjászületett a

Kass Galéria

állandó kiállítása, mely a Kossuth-díjas grafikus, szobrász, bélyegtervezőnek állít emléket. Az újjászületett kiállítás gerincét két dráma, Az ember tragédiája és a Mózes illusztrációi adják. Közel ötven remekművet tekinthetnek meg az érdeklődők, illetve különböző vázlatokat és bélyegeket is láthat a nagyközönség a művész nevét viselő galériában. További részleteket

ITT

olvashat.

A vásárhelyi művész, Tornyai János alföldi tájképeiből nyílt kiállítás a

Reök-palotában.

A kiállítás elsősorban az 1910-es években készült lírai, dinamikus tájképeiből nyújt válogatást. A vásárhelyi festészet legjelesebb alakjának, Tornyai Jánosnak több mint ötven alkotását láthatják a Reök látogatói. Zömében egy szegedi magángyűjteményből érkezett a kiállítás anyaga, így a közönség olyan festményeket láthat a kiállítótermekben, melyeket korábban sehol nem volt lehetősége megtekinteni. A tárlat pár darabja a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdona. Tornyai festészetében jelentős szerepet kapott 1910-től az alföldi táj mint téma, a művész tájértelmezésében a lírai hang dominál, így a mondanivaló fő hordozója a színvilág, amely egyszersmind az érzelmi viharok megjelenítője is. A Munkácsy-féle alföldi realizmust írta felül ezzel a lírai, dinamikus festészettel. Alkotásaiban ötvözte az alföldi piktúra nemes hagyományait és a modernizmust, viszont csak szűkebb pátriája, Hódmezővásárhely érdekelte igazán. Néhány ecsetvonással erősen drámai töltetű tájábrázolást volt képes vászonra vetni. A tárlat szeptember 1-ig látogatható.

A groteszk nagymesterének életét mutatja be szokatlan formában a

Fekete ház

új tárlata: az Örkény István emlékkiállítás dobozlabirintussal, a szerző saját hangját hallató telefonfülkével és egyedi installációs megoldásokkal várja a látogatókat. A kiállítás első fele hagyományos formában, eredeti dokumentumokon, személyes tárgyakon, relikviákon és kéziratokon keresztül ismerteti az író életét. A tárlat második fele – ahová egy trükkös ajtón keresztül léphetnek be a látogatók – interaktív elemek segítségével mutatja be Örkény kultikus műveit. A Tóték világát a doboztenger és egy kerti vécé jeleníti meg, mely az Isten hozta, őrnagy úr! című filmadaptáció részleteit vetíti. Az egypercesek a kartondobozokon jelennek meg szokatlan formában és helyeken, az Örkényre oly jellemző könnyedséggel. Fodor Anna babagyűjteménye augusztus 31-éig tekinthető meg a

Szent-Györgyi Albert Agórában.

Látogatható: hétfőtől-péntekig 8 és 20 óra között, míg szombaton 8-tól 17 óráig.

Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható. Az erdélyi születésű, Budapesten élő és alkotó Henter Csaba festőművész Lépcsők című tárlatát augusztus 26-áig tekinthetik meg az érdeklődők, hétköznapokon 10-től 18 óráig az

EDF Galériában

, a Klauzál téren.

Őskőkori invázió indult a szegedi

Móra Ferenc Múzeumban

: 100 négyzetméteres barlangfolyosóval, Frédi és Béni autójával, ősember-arcrekonstrukciókkal és több millió éves állatcsontokkal. A tárlat az őskőkori állatvilágot is bemutatja: az eredeti gyapjas orrszarvú, barlangi hiéna, mamut, valamint ősbölény csontokon túl az állatok a falakon is megjelennek. Az élethű, méretarányosan felfestett kép mellett állva bárki lemérheti, hogy egy barlangi medvéhez vagy éppen egy mamuthoz képest mekkora a magassága. További információkat

ITT

olvashat az október 25-éig látogatható kiállításról. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.