Keddi programajánló: A kölyök a Kisszínházban, folkkocsma a Kaptárban

Chaplin klasszikussá vált 1921-es némafilmjének alaphelyzetét dolgozza fel A kölyök című darab, amit a Kisszínházban láthat a nagyérdemű, a Pinceszínházban Hubay Miklós: Elnémulás című darabja látható kedden, míg a Kaptárban idén először folkkocsmába várják a kikapcsolódni vágyókat.

Charlie Chaplin és a klasszikus némafilmek karakterei elevenednek meg A kölyök című musicalben, amelyet Poszsgai Zsolt rendezésében a

Kisszínházban

19 órától. A darabot, melynek zenéjét a slágereiről is ismert Nagy Tibor szerezte, először 1993-ban mutatták be a fővárosi Arizona Színházban, és azóta itthon és külföldön is sokat játszották. A mű Chaplin klasszikussá vált 1921-es némafilmjének alaphelyzetét dolgozza fel: a Csavargó a milliomosparkban egy utcára kitett csecsemőt talál, akit végül magához vesz. A történetnek azonban személyes vonatkozása is van – és ez meg is jelenik a musicalben –, a színész ugyanis első gyermekét rendkívül korán, kétnapos korában elvesztette, és a fiú alakját a filmvásznon teremtette újra. A produkció koreográfiáját a hazai kortárs táncművészet egyik jeles alakja, Fejes Kitty készítette, a jelmezeket Papp Janó, a díszletet Csík György álmodta színpadra. Chaplint és a csavargót Gömöri Krisztián játssza, a tizenéves Jacky szerepében pedig egy szereplőválogatáson felfedezett általános iskolás fiút, Bindics Botondot, illetve Szegfű Andrást láthatja majd a közönség. Folkkocsma a

Kaptárban

19.30-tól. Az idei év első szegedi folkkocsmája a már jól ismert Kaptár Pub-ba vár mindenkit, ahol kellemes környezet, barátságos árak, hideg sör és forralt bor várja szokás szerint a résztvevőket. A muzsikáról a Ménkű Banda gondoskodik, névsor szerint: Eszteró Ibolya bőgős, Maróti Zsuzsanna prímás, Szűcs Miklós brácsás és Vörösmarty Bence prímás, míg az énekesük Kósa Dominika. Hubay Miklós: Elnémulás című darabját 20 órakor láthatja a nagyérdemű a

Pinceszínházban

a Genéziusz Színház előadásában. Az Elnémulás tragikus prognózis közjátékkal. A népet elnyomók halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét. „Történik napjainkban, bárhol, ahol létében van fenyegetve egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája." "A darab komponálása közben gyakran kérdeztem magamtól, hogy melyik földrészen élt az a nép, amelynek utolsó pillanatait látjuk. Észak- vagy Dél-Amerikában? a Kaukázusban vagy Szibériában? valahol Közép-Európában? netán Afrikában? – hiszen az a párizsi egyetemista lány, a magyar szakosok színjátszócsoportjának tagja, aki szerepet kért tőlem, elefántcsontparti volt. Játszódhatik e darab bárhol a földgolyón – sajnos. Mindenütt, ahol egy nép lába alatt a multik olajat vagy uránt sejtenek, ahol kivágják az őserdőket, s ahol a mészárszékben éppen most mérik ki az utolsó bölények, az utolsó delfinek és angyalok húsát” – írta Hubay Miklós. A Hisztéria című romantikus vígjátékot 20 órakor vetítik a

Belvárosi Moziban

. A viktoriánus kori Londonban játszódó romantikus komédia a vibrátor feltalálásának meglepő történetét meséli el. 1880-ban az ifjú Dr. Mortimer Granville azon hezitál, hogy a kényelmes orvosi praxis, vagy a jóval izgalmasabb, de anyagi bizonytalanságot jelentő kísérletezés útján induljon el. Miután modern nézetei miatt kórházi állásából elbocsátják, sikerül elhelyezkednie egy népszerű doktornál, aki a női betegségek specialistája. A hisztériaként diagnosztizált tünetegyüttest altesti masszázzsal sikeresen kezelő Dr. Robert Dalrymple kiváló segédre tesz szert Mortimer személyében, akiért hamarosan nem csak a hálás kuncsaftok lelkesednek, hanem a doktor elbűvölő kisebbik lánya, Emily is. Csakhogy az állandósuló kézgörcsnél is komolyabb problémát jelent a nővér, Charlotte, a női jogok harcos szószólója, aki az ifjú doktort és saját apját egyaránt kuruzslónak tartja. http://www.youtube.com/watch?v=xExz39hu3d4 A nyomorultak című zenés drámát a

Belvárosi Moziban

14 és 17 órakor vetítik, míg a Cinema Cityben 14.15-től, 17.15-kor és 20.15-kor. A XIX. századi Franciaországban játszódó történet az összetört álmokról, a viszonzatlan szerelemről, a szenvedélyről, az áldozatról és a megváltásról szól - az emberi lélek túlélésének időtlen testamentuma. Jackman alakítja Jean Valjeant, az egykori elítéltet, akit évtizedeken át üldöz a könyörtelen Javert felügyelő (Crowe), miután megszegi a próbaidejét. Amikor Valjean vállalja, hogy gondoskodik Fantine, a munkásnő leányáról, Cosette-ről, az életük örökre megváltozik. http://www.youtube.com/watch?v=NreXFWfXdY8 A szegedi mozikban ezeken kívül vetítik többek között A Hobbitot, a Pi életét, A pasiból lett férfit, Az öt legendát, A Lehetetlen című filmet, a Belvárosi Moziban a Samsara – A lét örök körforgása című alkotást, míg a

Grand Caféban

a Fehér nászéjszakát 19 órától tekinthetik meg az érdeklődők.

Folyamatos kiállítások, programok

„Isten országa” – Ancsa-Molnár Hajnalka ikonjai január 12-éig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtárban.

Az alkotó 1970-ben született Kiskunhalason, magyar szakos tanár és gyógypedagógus. Ikonfestéssel 1993 óta foglalkozik: ekkor vett részt Finnországban Nina Inkari orosz ortodox festő kurzusán, s az ottani élmények hatására választotta a művészi pályát. Tagja volt Szegeden a Damaszkuszi Szent János ikonfestő körnek. Több alkalommal részt vett egyéni és csoportos kiállításon (Csongrád, Kiskunhalas, Ulm, Makó, Debrecen, Szeged). Ancsa-Molnár Hajnalka így fogalmazta meg ars poeticáját: „Az ikonfestés számomra azt jelenti, hogy Isten országának örökkévalóságát, a fényt, hitet, amit az ikon hordoz a maga változatlanságában, elhozzam ebbe a változékony világba. Fára festett Szentírásként emelje, építse hitünket, lelkünket.” A tárlat január 12-ig tekinthető meg.

Tündérek útján – Kuklis Katalin festőművész kiállítása január 31-éig tekinthető meg az

Odesszai fiókkönyvtárban

. "Az út, amelyen elindultam tündérek útja. Ők velem vannak, vezetnek engem, elkísérnek végtelen dűlőutakon, szólnak hozzám virágok meséjével, látni tanítanak. Példaképek, barátok, akik tudásukkal, szeretetükkel segítenek meglelni az egyszerűt, a tisztát, az alig észrevehetőt. Ha hangom visszhangra talál, tudom nem hiábavaló, - nem vagyok egyedül - és ez erőt ad ahhoz, hogy tovább álmodjam a mesét..." Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi Várfok Galéria huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a Reök-palotában. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij-, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.