Keddi programajánló: Mécsvirág a Milkában, Undorgrund a Jazzben

A zentai Mécsvirág együttes verses-zenés estje tizennyolc órakor kezdődik a Millenniumi Kávéházban, a Monoban nu.deep, míg a Jazz Kocsmában az Undorgrund-csapat várja az érdeklődőket.

„Zenés mesék” 11 órakor a

Szegedi Nemzeti Színházban

. Lendvay Kamilló: A rendíthetetlen ólomkatona; Ránki György: Két bors ökröcske; Szegedi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Gyüdi Sándor, a műsort ismerteti: Meszlényi László. 16 órakor a

Somogyi-könyvtárban

Punk Mária Sacramentum című könyvét mutatják be. A Szegedi Közéleti Kávéház estjének házigazdája Majzik István lesz. Neked adtam eltitkolt magányom – 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

a zentai Mécsvirág együttes verses-zenés összeállítására várják az érdeklődőket. Fellép Hajnal Anna, Verebes Krnács Erika és Zsoldos Ervin. Az estet a VMDK Szegedi Tagozata szervezi.

Folytatódik a Fiatal tehetségek Szegeden sorozat a

Somogyi-könyvtárban

17 órától, ezúttal Szakács Nórát, a művész matematikust ismerhetik meg közelebbről az érdeklődők. A házigazda Szalay István, a Közéleti Kávéház Kuratóriumi elnöke lesz, a beszélgetőtárs pedig Mihály újságíró, az SZTE Szegedi Tehetségpont sajtóreferense. Szakács Nóra matematikus PhD hallgató, az SZTE Sófi-ösztöndíj győztese 2012-ben. Nu.deep 19 órától a

Mono kávézóban

. December 11-én is várunk mindenkit a Mono zenebárba egy kis zenehallgatós sörözésre (vagy akkor már inkább forraltborozásra). Boc (bassline/garage/hauz); Piot (Deep/Dub/Tech-House); Vain Vault (Dubstep). Undorgrund Klub 20 órától a

Jazz Kocsmában

. Az Undorgrund-csapat (főleg gitáros) indie/alter zenékkel segíti elő a fogyasztást, dumálgatást, kikapcsolódást a szegedi Jazz Kocsmában minden hónap 2. keddjén, este 8-tól, ingyenesen. A Joy Divisiontől a Vaccines-ig, a Wire-től a dEUSig, magyarán bármi ilyesmi előfordulhat a legújabbaktól az örökbecsűkig.

Folyamatos kiállítások, programok

Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat. Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi Várfok Galéria huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a

Reök-palotában

. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij-, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.