Szerdai programajánló: Pizsi party és Fabula Rasa + VIDEÓ

A Kisszínházban John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható, a TIK-ben a C-vitamin szegedi analíziséről tartanak előadást, míg a Millenniumiban a Fabula Rasa ad koncertet a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében.

SZTE Licit Akadémia 16 órától a

REÖK Café Clubban

. Minden egyetemi polgárnak jár a tarokk. Tanítás és gyakorlás az akadémiai üléseken. Az egyetemi Licit Akadémia (tarokk kártyaklub) az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt is várja akadémiai üléseire az érdeklődő egyetemi polgárokat. A C-vitamin szegedi analízise a Szabadegyetem következő előadásának témája, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak 18 órára az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba

. Az előadó Prof. Dr. Hannus István egyetemi tanár (SZTE TTIK) lesz. Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség – A mélylélektani alkotáselméletektől a pszichobiográfiai kutatásig című könyvét 18 órakor mutatják be a

Grand Caféban

. Kőváry Zoltán, az SZTE Pszichológia Intézetének munkatársa a pszichoanalitikus orientációjú kreativitás-kutatás nemzetközileg is ismert képviselője. Könyve az antik alkotáselméletektől a tizenkilencedik századi romantikus elméleteken át a legmodernebb megközelítésekig ad széles és izgalmas áttekintést a művészi kreativitás pszichológiai kutatásáról, többek között Salvador Dalí, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső személyiségének és alkotómunkájának kevéssé ismert összefüggéseiről. A szerzővel Pintér Nóra Judit pszichológus, esztéta beszélget. Hogyan teremtsünk kapcsolatot? Erre a kérdésre is választ kapnak mindazok, akik részt vesznek a

Concordia Kultúrműhelyben

19 órakor kezdődő előadáson. A felmerülő témákból: egyenrangúság a viszonyainkban, az egyes kapcsolattípusok, az együttélés tanulságai. A három részes előadássorozat következő alkalma október 10-én lesz. Az előadások egymástól függetlenül is látogathatóak. Előadó: Mayer Márta.

A

Kisszínházban

19 órától John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. „Ritka eset, hogy két ember együtt vándoroljon. Tudod, milyenek a munkások: jönnek, megkapják az ágyukat, dolgoznak egy hónapig, aztán elmennek egyedül. Sose láttam, hogy valaki törődött volna a másikkal. Nem is tudom, miért. Talán ezen a rongyos világon mindenki fél a másiktól.” (Steinbeck: Egerek és Emberek). A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza.

Pavlovits Dávid gitárművész koncertje 19 órakor kezdődik az

SZTE Rektori Hivatal dísztermében

. Pavlovits Dávid 17 évesen kezdett gitározni egy beatzenekar élén. Rövidesen a klasszikus zene ragadta el, néhány éves konzervatóriumi tanulmányok és sikeres versenydíj után Németországban diplomázott. Ezután kezdett intenzíven koncertezni és komponálni, melynek köszönhetően több mint 30 országban fellépett, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Kairói Operaházban, Montrealban, Moszkvában, Jeruzsálemben és Ankarában is. Gitárra írt műveit számos országban játsszák koncerteken és CD-felvételeken. Artisjus-díjasként több mint tíz éve vezeti a szegedi egyetem gitártanszakát, mely az ország legsikeresebb és legnépszerűbb gitárosztályainak egyike, tanítványai évente nyernek nemzetközi versenyeket. Két és fél éve egy baleset miatt újra kellett kezdenie a gitározást, azóta balkezes gitárosként koncertezik. A Fabula Rasa zenekar koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. A zenekart a világzene kategóriájába sorolják. Koncertjeiken leginkább saját szerzemények hallhatóak, melyeket elsöprő dinamikával adnak elő. Eklektikus zenei világukat a környező népek folklórjának izgalmas ritmikái és témái ihletik, melyeket rendkívül mély érzelmi fűtöttség és sokszínűség jellemez. A Fabula Rasa Tesséklássék című albumát néhány évvel ezelőtt Fonogram-díjjal tüntette ki a szakma. Augusztus óta közös koncerteket adnak a Four Bones harsona kvartettel. A mai este is ilyen alkalom lesz. A harsonák olykor komolyzenei, máskor balkáni színezettel turbozzák fel az amúgy sem altató muzsikát. http://www.youtube.com/watch?v=h-Wo-bQJyXo PIZSI party lesz a

Rongy Kocsmában

21 órától, zene: Boban (vagyis amit akartok).

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.