Keddi programajánló: kínaiak a TIK-ben, bolgárok a Régi Zsinagógában + VIDEÓK

Tóth Jonatán és barátai az IH Rendezvényközpontban lépnek fel este héttől, míg fél nyolckor a Régi Zsinagógában egy különleges előadással veszi kezdetét a VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok.

A Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén 17 órakor a

Novotel Hotelben

Népek Tánca, Népek Zenéje. 2010-ben egy saját ötlet alapján, saját kezdeményezésre, Hévízen útjára indult a Népek Tánca, Népek Zenéje programsorozat szervezése. A rendezvény célja, hogy a Magyarországon működő magyar-, és a nemzetiségi szervezetek, (elsősorban amatőr együttesek) bemutathassák a kereteik között ápolt, hagyományokra épülő produkcióikat, egy felmenő rendszerű versenybe építve, egymás kultúráját megismertetve egymással, ismeretséget kötve, egy jó hangulatú hétvégét töltsenek el évente egyszer, más-más városban, annak turisztikai értékeit élvezve. 2012-ben a Népek Tánca, Népek Zenéje elődöntő sorozatnak Gyula, Szeged, Mezőkövesd, Vásárosnamény, Pécsvárad, Monor, Zalaegerszeg, és Győr ad otthont, míg a középdöntő és döntő Szegeden kerül megrendezésre. A Szegedi Közéleti Kávéház látogatói október 2-án ízelítőt kaphatnak a rendezvénysorozat korábbi előadásaiból videón, illetve élőben is.

Tőke István: Mosolygó Tisza-mente – könyvbemutató Zenta és környéke anekdotáiból a VMDK Szegedi Tagozata szervezésében 18 órától a

Millenniumi Kávéházban.

Olvasva mulattat Fabulya Andrea, a mosolyt Fábri Géza ízesíti muzsikával, míg az estet Kisimre Ferenc vezeti. „Az alvégi mestergerendás parasztszobákban pipát szortyogtató és kummogató öreg adatközlőim gyakran szőttek beszélgetésükbe érdekes történeteket régen élt nagygazdákról, polgárokról, hajdanvolt cselédekről, öreg részes munkásokról. Humorral, olykor vaskossággal fűszerezett meséikben megesett vagy megeshetett történetek kerekedtek csattanós esetekké, s hallgatva ezeket a vidám históriákat – később pedig már tudatosan kutatva és nyomozva utánuk – érlelődött bennem a feladat: össze kellene gyűjteni a Tisza menti néphumor e sajátos megnyilatkozásait” – mondja Tőke István. A kínai állam meghívására júliusban két hétre az országba látogató szegedi középiskolás diákok legjobb képeiből nyílik fotókiállítás 18 órakor az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

A 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében nyíló tárlatot Szentmártoni Lívia (kínai kapcsolatokért felelős rektori megbízott) és Dömötör Máté SZTE főtitkár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kínai oroszlántánccal kezdődő megnyitón Zhang Yu Carolyn operaénekesnő kínai népdalokból összeállított minikoncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. A kiállítás megtekinthető október 10-ig, hétköznap 8 és 20 óra között, míg szombaton 9-től 16 óráig. X. Hatperces Randi 18.30-tól a JGYPK Szabadidőközpont Kávézójában, a

JUGYU Klubban

. A jelentkezők 6 percen keresztül beszélgethetnek egymással, majd szimpátia lapok segítségével értékelhetik a másikat. Regisztráció október 2-án 16 óráig a www.jugyuklub.hu weboldalon. Tanuljunk tanulni – e jelszóval invitálják az érdeklődőket 18.30-ra a

Concordia Kultúrműhelybe

, a Szivárvány utcába. Önmagunk motiválása: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló? Hatékonyabb tanulás az emlékezet működtetésével. Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk? További előadások október 9-én és 16-án. Előadó: Havasi Ferenc.

Collegium Musicum orgonahangverseny 19 órától az

Alsóvárosi Ferences-templomban

, a Mátyás téren. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében Révész László orgonaművész hangversenyére invitálják a zenekedvelőket. A koncerten közreműködnek a Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola trombita tanszakának növendékei: Balázs André, Miskolci Máté és Debreczeni Viktória. Erős Ferenc: Szágundelli csodái című könyvének bemutatója 19 órakor kezdődik a

Grand Caféban

. Erős Ferenc egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskolájának vezetője, a magyar pszichoanalízis kultúrtörténetének megalapozója, az identitás, az előítéletek és a diszkrimináció elméletének kutatója nemzetközi hírű tudományos publikációi után most egy önéletrajzi ihletettségű regényt írt. A könyv lehengerlően nagyszámú eredeti és/vagy fikciós történetet mesél el, temérdek híres/hírhedt figurát vonultat fel sajátos humorral, fanyar iróniával elmúlt évtizedekből, melyek mögött végig jelen van az író/tudós pontos és lényegi tudása a korról és az emberi természetről. A szerzővel Szőke Katalin irodalomtörténész (SZTE BTK Orosz Tanszék) és Kőváry Zoltán (SZTE BTK Pszichológia Intézet) beszélget. Tóth Jonatán és 19 órától lépnek fel az

IH Rendezvényközpontban

. Az est vendége Tunyogi Bernadett színművésznő, közreműködik Kovács Éva operaénekes (2012-es Dömötör-díjas), Szemerédi Bernadett színművésznő, az Akropolisz Táncszínház, Kerek Tímea és Seres István táncművészek, Katona Kristóf (zongora). Tóth Jonatán 1990-ben született Szegeden. A zeneóvoda után Makón a Bartók Béla Zeneművészeti Általános Iskolába, ezután Szegeden a Tömörkény István Gimnázium ének tagozatára járt, majd a Karolina Művészeti Iskolában Kerényi Tiborné irányítása alatt sajátította el a klasszikus hangképzés alapjait. Négy éve Andrejcsik István operaénekes tanítványa. Jelenleg az SZTE BTK hallgatója olasz szakon. Mindemellett egy évig a Budapesti Madách Színház Musical Stúdió növendéke is volt. http://www.youtube.com/watch?v=QD69kpF1Mlc A VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok keretében Malko Teatro: Zebra című előadását láthatja a nagyérdemű 19.30-tól a

Régi Zsinagógában

. Jana Dobreva a neves bolgár írónő néhány évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ír egy darabot Hadzsikosztova Gabriellának. A darab története rém egyszerű. Középkorú nő áll egy útkereszteződésben és képtelen átmenni. Úgy érzi, az élete elért egy olyan pontig ahonnan nem lehet tovább lépni. Sikereket ért el, lett valaki, de elvesztette a gyökereit, az identitását. Nem mer hátra nézni, de előre sem… Csak áll ott és lassan minden értelmetlenül belehullik egy szakadékba, amit ő hozott létre saját magában… már csak a szavaiba tud kapaszkodni. A társulat ebben az előadásban megpróbál kikísérletezni egy olyan új színházi formát, ahol a különböző műfajok nem együtt, egymásnak alá vagy fölé rendelve segítik a drámai hatást, hanem mintha darabokra tépnék a szöveget, és minden műfaj csak a maga koncával törődne. Az egyik elénekli, a másik eltáncolja, a harmadik filmet készít belőle, a negyedik elmutogatja, stb., de mit sem törődik a többi résszel. Az egység csak a nézőben születhet meg. Ő az alkotás utolsó eleme és erre fel is hívják a figyelmét, aztán az előadás után megkérdezzük, mire jutott. http://www.youtube.com/watch?v=yYiLAnZd044

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.