Hétfői programajánló: színházi premierek napja + FOTÓK

Az Armel programján az Alföldi Róbert által rendezett Haláleset a családban című opera európai bemutatóját láthatja a nagyérdemű hétfőn, míg a Régi Zsinagógában az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület koprodukciójában Örkény István: Tóték című darabja látható.

Az Armel Operaverseny és Fesztivál programja keretében 19 órától a

Nagyszínházban

a Haláleset a családban című opera európai bemutatójára várják az érdeklődőket. Rendező: Alföldi Róbert. William Mayer sokrétű operája egy déli középosztálybeli család váratlan tragédiáját és annak nem várt következményeit tárja elénk. Részben. Hiszen leginkább mégis a magányáról szól, arról a magányról, amitől még a család sem képes megvédeni tagjait, mely – James Agee szerint – olyan, mint a zord időben tűz körül kuporgó csavargók elszigeteltsége. Tenessee államban, Knoxville-ben járunk, 1915-ben. Jay és Mary Follet itt neveli fiát és itt él mindkettejük családja, a Lynch és a Follet família is. Jay igyekszik megszabadulni alkoholproblémáitól, időnként felesége túlbuzgó vallásossága is kihozza a sodrából. Mikor a nehézségek végre enyhülni látszanak, borzalmas tragédia sújtja őket. Jayt az éjszaka közepén zargatja fel bátyja, a valóban alkoholista Ralph azzal, hogy apjuk rosszul van. Jay azonnal útnak indul autóval, azonban célját már nem éri el, halálos balesetet szenved útközben. A család gyászának fájdalmát furcsa érzelemkitörések kísérik, Mary nem tudja türtőztetni nevetését, Andrew, Mary bátyja dührohamot kap: nem érti, húga miért könyörög Istenhez imádkozva bocsánatért, amikor ő, Mary az, akit önkényesen eltiport az élet. Mary gyötrelmeit ráadásul az is súlyosbítja, hogy megalapozottnak tűnik az a pletyka, amit kisfia, Rufus az utcagyerekektől Jay balesetének körülményeiről hallott. Különbéke – Szabó Lőrinc est a Kaláka együttes és Rátóti Zoltán színművész előadásában 19 órától a

Katolikus Ház

dísztermében. A Hangzó Helikon Kaláka – Szabó Lőrinc kötete, Szabó Lőrinc versmagyarázatai (Vers és valóság), valamint a Horányi Károly és Kabdebó Lóránt szöveggondozásában megjelent Szabó Lőrinc Vallomások című dokumentum-kötet anyagaiból szerkesztette: Kőváry Katalin. A Hangzó Helikon sorozat Cd mellékletes verseskötetei 2004 óta jelennek meg, a sorozat előadói között van Sebestyén Márta, Palya Bea, Hobo, Lovasi András, Ferenczi György, a Misztrál, a Szélkiáltó együttes és még sokan mások. A kiadványok nyomán koncertek, irodalmi estek is szerveződtek. A sorozat huszonnegyedik darabjaként 2011 decemberében jelent meg a Kaláka – Szabó Lőrinc kötet Sajdik Ferenc illusztrációival. A kötet nyomán született meg a Különbéke című est. Az esten a Kaláka az itt megjelentetett Szabó Lőrinc dalokat és műfordításokat énekli. Erre az alkalomra a Kalákához csatlakozik Rátóti Zoltán, az ő előadásában részletek hangzanak el a költő leveleiből, verseihez fűzött kommentárjaiból, és a róla szóló írásokból. Különbéke; Szeretlek; Dsuang Dszi álma; Kortársak; Tücsökzene; Lóci verset ír; Hajnali rigók; Nyitott szemmel, Semmiért egészen, Vezér, A hitetlen büntetése. Közreműködik a Kaláka együttes: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs) és Rátóti Zoltán. Petőfi Sándor: A Helység Kalapácsa (monodráma) a Genéziusz Színház produkciója 19 órától a

Szegedi Bibliotékában.

Előadó: B. Juhász Péter. Sok feltételezés él az irodalmárok között azzal kapcsolatban, hogy Petőfi milyen indíttatásból írta meg eposzparódiáját. A vélemények megoszlanak, egy azonban biztos: az eszközül használt népi nyelv és a téma, az egyszerű ember hétköznapi küzdelmei vidám önfeledt szórakozást jelent bárkinek. Mai szappanoperáink méltó versenytársa lehet, hiszen van benne szerelem, ármány, küzdelem, valamint „egy leharapott fül…”

Az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület koprodukciójában Örkény István: Tóték 19.30-tól a Régi Zsinagógában. Az ötéves fennállását ünneplő Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület újabb koprodukciója a Tóték, Balog József rendezésében, a főbb szerepekben Harsányi Attilával és Geltz Péterrel, valamint az Aradi Kamaraszínház meghatározó színészeivel. „… az Aradi Kamaraszínház vállalkozása, hogy a Tótékat kartondoboz-mentes rendezésben, tucatnyi sziporkázó rendezői-színészi ötlettel itt most kiviszi a közönség elé, tényleg biztos sikernek látszik, még akkor is, ha Örkény soktucatnyi buktatót rejtett a szövegbe. És csak suttogva jegyzem meg, várhatóan a Tóték lesz az Aradi Kamaraszínház eddig legnagyobb dobbantása. A főpróbán (...) kiderült, hogy Balog József rendező százméteres gátfutókat megszégyenítő lazasággal ugrotta át az akadályokat. Hál’istennek nincs a színpadon két tonna karton, a dobozgyártást kiválóan legallyazta, nem árulom el, miként, tessék majd megnézni. Harsányi Attila az Őrnagy szerepében egyenruha nélkül is csuklóból süti a családra autoritását, Tót (Geltz Péter) kellően alázatos és amikor kell, határozott, Mariska (Bacskó Tünde) valamint Ágika (Éder Enikő) pedig profi módon hozza a szerepét, ezt fölösleges szétcincálni. Az Őrnagy egyenruhamentes megjelenését ellensúlyozandó a rendező Gyuri postás (Lung László Zsolt) karakterét is teljesen egyedi módon illesztette a darabba, ezt sem akarom most a bemutató előtt kivesézni, a lényeg, hogy a szerepmegoldás rátesz még két csillagot a darabra” – írta a darab kacsán Irházi János, az aradihirek.ro oldalon.

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.