Kiállításokkal nyitja a májust a Somogyi-könyvtár, köztük az SZTE Tehetségpont fiatal alkotóművészeinek is bemutatkozást biztosít, valamint a Zenei Album keretében szegedi művészek előadásában hangzanak fel operettslágerek Kálmán Imre születésének 130. évfordulója alkalmából.
Megjelent a Szeged várostörténeti, kulturális és közéleti magazin áprilisi száma. A tartalomból: „Mondd – távozzon tőlem a félelem” (Hetvenöt éve halt meg
József Attila
); Beszélgetés
Gyulay Endre
nyugalmazott megyés püspökkel; Szegeden már nincsenek zsidók? (Modernizáció, polgárosodás, integráció a 19. században); Lélekké és szellemmé –
Rév Lívia
szegedi koncertje elé (interjú a Párizsban élő zongoraművésznővel); „Nincs ars poeticám – kérdéseim vannak” (Találkozás
Turi Tímeával
); Dobbantódeszka (Az SZTE Tehetségpont ifjú művészei a Somogyi-könyvtárban). A Somogyi-könyvtár kiadásában megjelenő folyóirat a bibliotéka földszinti adminisztrációjában és a város nagyobb hírlapüzleteiben kapható.
Dobbantódeszka címmel, kiállítás-sorozat keretében mutatkoznak be a Somogyi-könyvtárban az SZTE Tehetségpont ifjú képzőművészei. Május 3-tól négy alkotó munkáit egy-egy héten át láthatja a közönség a könyvtár első emeletén. A sort
Szakács Nóra
fotóművész, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának matematikus hallgatója nyitja meg. Kiállításának címe: A szenvedés misztériuma. A tárlat anyagát május 3-án, csütörtökön 17 órakor
Rigó Jenő
jezsuita szerzetes ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Kálmán Imre
zeneszerző születésének 130. évfordulója alkalmából zenés műsort rendez Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogyi-könyvtár. Május 9-én, szerdán 17 órai kezdettel csendülnek fel A bajadér, A cigányprímás, A cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő és Marica grófnő című operettek legnépszerűbb melódiái. Közreműködnek:
Vajda Júlia, Kovács Éva, Andrejcsik István, Savanyu Gergely
és
Decsi András
(ének), valamint
Koczka Ferenc
(zongora). Helyszín: a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasója. Az esthez kapcsolódik a zeneszerző életét és munkásságát bemutató kiállítás. A belépés díjtalan.
Programsorozattal ünnepli megnyitásának 35. évfordulóját a Somogyi-könyvtár Odesszai fiókkönyvtára (Székely sor 11.). Május 9-én, szerdán 17 órai kezdettel Barangolások Etiópiában címmel diaképes élménybeszámolót tart etiópiai útjáról
Szilassi Péter
főiskolai docens, a TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársa.
„A kötés úgy tartozik a könyvhöz, mint ruha az emberhez.” Goethe gondolata jegyében mutatja be könyvkötészeti műhelyének munkáját a Somogyi-könyvtár. Az aulában rendezett kiállítás bepillantást enged a kézi könyvkötés sokszínű rejtelmeibe, a munka eszközeibe és anyagaiba. Kiderül, hogyan lesz könyv egy újságból vagy folyóiratból, lapjaira hullott regényből. Miként születik újjá, válik használhatóvá, kutathatóvá egy 19. századi térkép, élvezhetővé a szakadt, gyűrött színházi plakát, ismét nyitható, lapozható az elöregedett, csonttá keményedett pergamen vagy bőrkötésű könyv. A Könyveink új ruhája című tárlat május 3-tól 31-ig látható.
A Somogyi-könyvtár harmadik emeletén kamara-kiállítás mutatja be
Eugene Marcel Prevost
(1862–1941) francia regényíró és novellista munkásságát. A 150 éve született Prevost korának egyik legnépszerűbb szerzője volt. Műveiben a „nagyvilági élet” felszínes konfliktusait jelenítette meg, s kortársai a nő, a női lélek felszabadításának „lovagjaként” emlegették. A félszüzek című regényével új típust teremtett, a "felszabadult" nők karakterét, akik ki akarnak törni a hagyományos női szerepkörből. Pályája végén egyre inkább eltávolodott az egykori könnyed, frivol hangvételtől, a házasságtörés témájától, amelyet
Ady
szerint szinte "beteges gyönyörűséggel írt le". Későbbi „falusi” regényeiben kifejezetten gyöngéd és nemes hangot ütött meg. 1909-ben a Francia Akadémia tagjául választotta. Könyveit még ma is kiadják, bár népszerűsége megkopott. A kiállítás május 3-tól 31-ig tekinthető meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.