A víg özveggyel indít idén a szabadtéri

Az operett műfaj hagyományait megtartva, de a negatív sztereotípiákat átlépve szeretné színpadra állítani Lehár Ferenc A víg özvegy című darabját Kozma Péter rendező a Szegedi Szabadtéri Játékokon.

A víg özvegy zenéje hihetetlenül komplex és gyönyörű, a darab története pedig sokrétegű - mondta a művész szombaton az olvasópróbák megkezdése előtt, amikor a szereplőkkel ismertette rendezői koncepcióját. A több szálon futó szerelmi történet kiváló lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok és az ezeket meghatározni próbáló társadalmi normák viszonyának ábrázolására, annak bemutatására, hogy az emberi élet különböző szakaszaiban miként működnek a párkapcsolatok, mi az, ami állandó, s mi változik - fogalmazott a rendező.

Kozma Péter

elmondta, a nagyoperett születésekor, 1905-ben a gazdaság és a társadalom válsága, az addig megszokott életstílus felbomlása közepette az emberek - ahogy mai is - megpróbáltak boldogok lenni. A gazdasági krízis adja a darab történetének alapját is: egy elképzelt dél-kelet európai országnak, Pontevedrónak az államcsőd elkerülése érdekében szüksége van a dúsgazdag özvegy,

Hanna

vagyonára. A szabadtéri játékok nézői július 15-től mai környezetben láthatják a

Lehár Ferencnek

az első nagy sikert meghozó darabot, olyan szereplőkkel mint

Herczenik Anna, Kálmán Péter, Haumann Péter, Keszei Bori, Boncsér Gergely, Bajor Imre, Szacsvay László, Molnár Piroska, Csákányi Eszter

és

Hernádi Judit

. A történet időbeli áthelyezése azonban nem okoz törést, hiszen a történet ívét báli jelenetek sora adja - közölte Kozma Péter. A

Zeke Edit

tervezte színpadkép meghatározó eleme az eldőlt, némileg már a földbe süppedt Eiffel-torony, s a történet változó hangulatát szemléltetik majd a felvonásonként változó, fehér-fekete, zöld, majd vörös-arany jelmezek is.