Versmondó verseny és illusztrációs pályázat Baka István születésének évfordulójára

Vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt, valamint illusztrációs és fotópályázatot hirdetett Baka István születésének 60. évfordulója alkalmából az 1995-ben elhunyt költő, író, műfordító emlékét őrző alapítvány és a szegedi Somogyi-könyvtár.

Az Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából címmel immár tizenkettedik alkalommal megszervezett versenyre a tizennegyedik életévüket betöltött, általános iskolai tanulmányaikat befejezett nem hivatásos indulók jelentkezését várják október 1-ig - közölte B

aka Tünde

, a József Attila- és Graves-díjas művész özvegye. A versenyzőknek egy költeményt vagy prózát az egyetemes magyar irodalomból, egy Baka István-művet, valamint egy Baka István által magyarra fordított alkotást kell megtanulniuk. A verseny döntője november 22-én Szegeden lesz a Somogyi könyvtárban, a dunántúli versenyzőinknek azonban október 10-én a szekszárdi Garay János Gimnáziumban - a költő egykori középiskolájában - elődöntőt szerveznek. Az illusztrációs és fotópályázatra beküldött alkotásoknak Baka István bármely művéhez vagy műfordításához kell kapcsolódniuk. A legjobb művekből a versmondó verseny döntőjével egy időben kiállítást rendeznek a Somogyi-könyvtárban. Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára,

Ilia Mihály

, akinek figyelme egész életén át követte. Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. Megfordult itt a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége: írók, költők, zeneszerzők, színészek, festők. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás-szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt. Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.