Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: a magyar gazdaság a munkára és családra épül
Szeged védőszentje, kisfarsang zárása: ma van Katalin napja
Ma van Alexandriai Szent Katalin ünnepe. Szeged és Szőreg védőszentje régi hagyományokat idéz.
A mai napon a népszerű női keresztnév Katalin napja van. A számos Szent Katalin sorában a legismertebb és legtiszteltebb a keleti és nyugati egyházakban ma ünnepelt Alexandriai Szent Katalin. A felsőbb iskolák, a filozófia és a filozófusok, ügyvédek, könyvtárak és könyvtárosok, nyomdászok, az egykori kerékgyártók, a diákok és a nők, valamint a dajkák és Szeged védőszentje.
A legenda
Szent Katalin vértanú a hagyomány szerint előkelő alexandriai családban született, akit Maximusz császár uralkodása alatt 305-ben végeztek ki hitéért.
Legendája szerint a szent életű bölcs lány a kényszerítő bálványimádást megtagadva megtérítette a császár vele vitába szálló filozófusait, a feleségét és az ellene kirendelt katonákat egyaránt.
A császár valamennyi megtértet kivégeztette, a katonáknak kerekekre szerelt pengéktől kellett szörnyű halált halnia. Amikor az éles késekkel kirakott kerékre Katalint akarták kötözni, az imái hatására darabokra tört, így végül lefejezték. Halála előtt isteni ígéret érkezett, hogy a hozzá intézett imádságok meghallgatásra fognak találni. Mártíromságának módja miatt kerékkel és karddal ábrázolják.
A különleges ősi kolostor
Sírja a Sínai-félszigeten a hagyomány szerint a mózesi tízparancsolat tábláinak átadási helyéül szolgáló Hóreb-hegy lábánál épült róla elnevezett görög ortodox kolostorban van.
A szerzetesek hite szerint Szent Katalin testét ide angyalok hozták, a sírjából szivárgó olaj minden betegséget meggyógyított.
A még I. Jusztiniánusz bizánci császár által 550 körül alapított monostor közel másfélezer éve folyamatosan fennáll, számos egyedülálló kéziratot őrző könyvtáruk a világ legrégebbi működő könyvtára. A kolostor és Szent Katalin keleti egyházi megbecsültségét jelzi, hogy egyedülálló módon a bizánci rítusú ortodox világban a néhány tucatnyi tagú szerzetesközösség önálló részegyházi ranggal bír.
Szeged és Szőreg védőszentje
Bálint Sándor szerint a középkori Szeged egyik patrónusaként, védőszentjeként tekintett Alexandriai Szent Katalinra.
Ezt Deményi László szegedi piarista 1742-ben megjelent beszédgyűjteményének egyik prédikációja is bizonyítja, és ezen ősi kultuszból ered, hogy Szőreg Szegedről betelepülő magyar népessége is Katalint választja temploma védőszentjéül.
Egy igen régi, 1500-ból való feljegyzés szerint az éppen Szegeden tartózkodó Zsigmond lengyel herceg jutalmat adott Katalin-napi köszöntőket mondó helyi deákgyermekeknek.
Kisfarsang és katalinág
A Katalin-nap régen a Szent Mihály naptól kezdődő kisfarsang zárónapja is volt. Ekkor végeztek az őszi munkákkal, már elkészült az újbor, és a karácsonyi böjt előtt lehetőség nyílt bálak, mulatságok, esküvők tartására.
A Katalin-napi bál a polgárság és a parasztág körében is elterjedt volt. Kisfarsang során nem volt alakoskodás, azaz nem viseltek jelmezt, álarcot, ez csak a nagyfarsang része lehetett.
A tavasz megidézésének egyik ősi jelképéül is szolgált a katalinág szokása. Levágott gyümölcsfaágat tettek meleg helyen tartott vízzel teli üvegbe, ami karácsonyra kizöldült.
Ebben egyszerre látták a Krisztus eljövetelére való várakozás szimbolikáját, míg a Krisztus jegyeseként szűz Katalin a vőlegényváró lányok imameghallgatójaként is számon volt tartva: vőlegényszerző szentként is tisztelték. Szendrő borsodi faluban úgy tartották, hogy csak szűzlánynak virágzik ki a katalinága.
Időjárási mondás: ha Katalin kopog, a karácsony lotyog, azaz ha Katalinkor fagy van, karácsonykor nedves, vizenyős idő lesz.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025