Három lopakodó betegség, ami a szegedi háziorvosokat is aggasztja
Megérkezett a három legsúlyosabb légúti kórokozó. Védekezzünk időben az őszi betegség triója ellen.
Az ősz hivatalos kezdete Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében is a légúti fertőzések szezonális megugrását jelenti. Mivel a hűvösebb idő és a zárt terekbe való visszahúzódás minden évben elkerülhetetlen, ezért most utánajártunk melyik az a vírustrió, melynek együttes cirkulációja jelentheti a legnagyobb terhelést a helyi egészségügyi rendszerekre, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjától a háziorvosi rendelőkig. Míg a hétköznapi náthát vírusok százai okozzák, a fókusz ezen a három kórokozón van, mivel ezek felelnek a kórházi felvételek, az intenzív ellátási igény és a súlyos szövődmények többségéért az őszi betegségek listájában.
Őszi betegség és a szegedi iskolakezdés hatása
A közösségi élet – különösen az iskolák, óvodák és bölcsődék – katalizátorként működik a vírusok terjedésében. Szegeden a szeptemberi becsengetés nemcsak az őszi betegség szezon kezdetét jelzi, hanem különösen felerősíti az RSV (Légúti Óriássejtes Vírus) transzmissziós láncát.
Ez a vírus különösen veszélyes a két leginkább rizikós csoportra: a csecsemőkre (akiknél súlyos, alsó légúti gyulladást, bronchiolitist okozhat) és a 65 év feletti idősekre.
A járványügyi dinamika egyszerű: az óvodás gyermek megfertőződik, enyhe tünetekkel továbbadja a szülőnek, majd a nagyszülőnek, akinél már súlyos tüdőgyulladás lehet a kimenetel. A Csongrád-Csanád vármegyei lakosság esetében a megelőzéshez kulcsfontosságú, hogy a nagyszülők és a csecsemők védelme ne merüljön ki az influenza elleni védekezésben.
Kiszámítható veszély, elkerülhető szövődmények
Bár az influenza járványcsúcsa jellemzően a tél közepére esik, a vírus már az őszi hónapokban megkezdi a cirkulációt a régióban. Ezért kritikus a védekezés időzítése. Az influenza a leginkább kiszámítható a TOP3 kórokozó közül, de az okozott szövődmények miatt nem szabad félvállról venni. Különösen az idősek és a krónikus alapbetegségben szenvedők (szív- és érrendszeri, légzőszervi problémák) esetében nő meg a kórházi felvétel kockázata.
Az egyik legsúlyosabb kockázat az influenza utáni bakteriális felülfertőzés, leggyakrabban a Pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás. A védekezési stratégia tehát komplex: a szezonális influenza oltás mellett, az érintett rizikócsoportok számára (65 év felettiek, krónikus betegek) erősen javasolt a Pneumococcus elleni oltás is.
A hullámok előrejelzése szennyvízadatokból
A SARS-CoV-2 vírus a pandémia után is a súlyos akut légúti fertőzések állandó szereplője maradt, és az őszi-téli szezonban is várható a megbetegedések számának emelkedése. Mivel a széles körű esetszámjelentések megszűntek, a szennyvízalapú vizsgálatok váltak a legfontosabb előrejelző eszközzé a járványhullámok indulása előtt. Továbbá a 2025-ös év elején elindult a MASZK 2.0, amihez az SZTE kutatói is hozzájárultak.
A legújabb kutatások szerint az immunitás a fertőzés vagy oltás után is csökken, ezért a 60 év felettiek és a krónikus betegek számára évente legalább egy alkalommal javasolt a frissített, a cirkuláló variánsokat célzó COVID-19 vakcina felvétele.
Mivel a tünetek – magas láz, izomfájdalom, köhögés – jelentős átfedést mutatnak az influenzával és az RSV-vel, a laboratóriumi tesztelés kritikus lehet a célzott antivirális kezelés megkezdéséhez.
A kritikus döntés: Mikor forduljunk orvoshoz?
A háziorvosok és kórházak leterheltségének csökkentése érdekében a lakosság alapvető feladata, hogy képes legyen különbséget tenni egy enyhe nátha és egy súlyos fertőzés között. A tüsszögéssel és orrfolyással járó közönséges megfázás általában otthon kezelhető.
Azonban az influenza, COVID-19 vagy RSV gyanúja esetén – amikor a tünetek hirtelen kezdődnek, magas lázzal és súlyos izomfájdalommal járnak – már fokozott figyelem szükséges.
Különösen fontos felismerni azokat a "vörös zászlós" jeleket (red flags), amelyek azonnali orvosi beavatkozást tesznek szükségessé a szegedi SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály) túlterhelésének elkerülése érdekében:
- Légszomj, nehézlégzés vagy szapora, kapkodó légzés (csecsemőknél szopási képtelenség).
- Elhúzódó (több napig tartó) 38 °C feletti láz.
- Mellkasi fájdalom vagy zavartság.
- Csecsemőknél légzéskimaradás (apnoe).
A megelőzés érdekében
A legfontosabb megelőző intézkedések nemcsak a gyógyszeres védelmet (oltások) jelentik, hanem a higiéniás szabályok szigorú betartását is. A gyakori, alapos szappanos kézmosás, a betegség tüneteit mutató személyek közösségtől való távolmaradása és a köhögési, tüsszentési etikett (zsebkendő használata, annak azonnali kidobása) a fertőzések terjedésének alapvető gátjai.
A súlyos kimenetelű őszi betegség elleni védekezésben kulcsszerepe van egy többlépcsős oltási stratégiának. A szegedi egészségügyi szakemberek ezért sürgetik, hogy a rizikócsoportok – idősek, krónikus betegek, várandósok – időben, még az őszi szezon felerősödése előtt éljenek az influenza, a frissített COVID-19 és a Pneumococcus elleni oltás lehetőségével, ezzel is csökkentve az egyéni kockázatot és a vármegyei egészségügyi ellátás terhelését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
