A hideg, fagyos időszak közeledtével sokan szeretnének segíteni a helyi madárvilágnak. Ám a madáretetés valójában egy szigorú protokoll.
A tartós fagyok közeledtével egyre többen készülnek fel a téli madáretetés nemes feladatára. Ami elsőre egyszerű, szívmelengető gesztusnak tűnik, valójában egy szigorú protokollrendszert követel. A Csongrád-Csanád vármegyei madárpopuláció túlélése, sőt, egészsége kritikus mértékben függ attól, hogy a szegediek betartják-e az időzítés, a higiénia és a táplálkozás szigorú előírásait. A helytelen etetés ugyanis a szakértői ajánlások szerint nemcsak szükségtelen, de kifejezetten pusztuláshoz is vezethet.
Bár az etetést a Magyar Madártani Egyesület (MME) adatai alapján csak az első tartós fagyok beköszöntétől szabad elkezdeni – ez jellemzően november végétől, december elejétől esedékes –, a sikeres segítés kulcsa az őszi előkészületekben rejlik. A szakértői protokoll hangsúlyozza: az őszi, még enyhébb napok ideálisak arra, hogy az etetőket beszerezzük, megtisztítsuk, és a biztonságos helyükre telepítsük. A korai kezdés elkényelmesíti a madarakat, elszoktatja őket a természetes táplálékkereséstől, viszont az eszközök előkészítése már most megkezdhető.
A legkritikusabb hiba azonban a tavaszi befejezés:
április közepén az etetést teljes mértékben fel kell függeszteni.
A Tisza-parti területeken is élő, főleg rovarevő fiókák ugyanis képtelenek megemészteni a zsíros napraforgómagot. Ha a szülők ezt kínálják nekik a rovarok helyett, a fiókák tömegesen pusztulhatnak el. A felelős madáretetés tehát az első fagyoktól március végéig tart, utána pedig azonnali szünet következik.
Szeged kertvárosában és a panellakások erkélyein is gyakran felmerül a kérdés: mit szabad adni? A szakértői protokoll szerint a téli menünek magas energiatartalmúnak, zsírban gazdagnak kell lennie, de szigorúan tilos a sózott szalonna vagy magvak, a kenyér és a vaj/margarin!
Csak sótlan állati zsiradék (faggyú, háj) vagy fekete napraforgómag jöhet szóba.
Fontos tudni, hogy a fagyott gyümölcsök kis darabokra vágva gyulladást okozhatnak, ezért almát vagy vadszőlőt csak egészben, esetleg ágra szúrva szabad kihelyezni.
A higiénia létfontosságú: a tálcákon felgyülemlő ürülék és penészes magvak ideális táptalajt biztosítanak a szalmonella terjedésének. Ez a veszély az Újszeged környéki családi házak kertjeiben is fennáll. A tisztítási protokoll szerint az etetőket legalább kéthetente fertőtleníteni kell hígított fehérítőoldattal vagy forró vízzel, hogy elkerülhető legyen a fertőzés. Beteg vagy elhullott madár észlelése esetén pedig azonnal, teljes fertőtlenítés mellett fel kell függeszteni az etetést.
Egy rosszul elhelyezett etető könnyen macskacsapdává válhat. A házimacskák jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek még a Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kertjében felállított etetőket is fenyegethetik.
A biztonság geometriája a következő: az etetőt legalább 2-3 méter magasságban kell elhelyezni, és legalább 2 méter távolságot kell tartani minden potenciális ugrási ponttól (fák, bokrok, kerítések). Ez a kettős szabály garantálja, hogy a macska ne érje el a madarakat, de a közelben (a 2 méteres zónán kívül) sűrű bokrokkal biztosított azonnali fedezék védelmet nyújtson a ragadozó madarak ellen.
A téli madáretetés tehát nem egyszerű karitatív cselekedet, hanem fegyelmezett, pontosan végrehajtott felelősségvállalás. Azok a szegediek, akik betartják a szigorú időzítési és higiéniai kódexet, aktívan hozzájárulnak a helyi madárvilág túléléséhez a zord téli hónapokban.
Azok számára, akik saját maguk szeretnék elkészíteni az etetőket számos videó áll rendelkezésükre:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.