Szeged

A szegedi tudósok újraírták a szárazföldi élet kezdetét

A szegedi tudósok újraírták a szárazföldi élet kezdetét

A tudományos világ újraírhatja a szárazföldi élet eredetét. A szegedi kutatók szerint a gombák már az első növények előtt megjelenhettek.

Juhász Viktor
2 órája
Fotó: Délmagyar
A szegedi tudósok újraírták a szárazföldi élet kezdetét

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) kutatói nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a legmodernebb genetikai és fosszilis adatok felhasználásával újrakalibrálják a gombák életfáját, és ezzel újraértelmezzék a szárazföldi élet történetét. Az elképesztő eredmény: a gombák szerepe a kontinensek meghódításában több száz millió évvel korábban kezdődhetett, mint azt a tudomány eddig feltételezte. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Föld korai ökoszisztémáiról alkotott képünket, és ráirányítja a figyelmet a Dél-Alföld egyik legjelentősebb tudományos műhelyére.

A szegedi kutatók szerint a gombák már az első növények előtt segítettek lakhatóvá tenni a Földet. Fotó: Délmagyar
A szegedi kutatók szerint a gombák már az első növények előtt segítettek lakhatóvá tenni a Földet. Fotó: Délmagyar

Régi múlt, új módszer: Mikor élt a gombák őse?

A HUN-REN SZBK közleménye szerint a kutatók (köztük Szánthó L. Lénárd és Merényi Zsolt) azt vizsgálták, mikor kezdtek el diverzifikálódni a ma élő gombák. A kihívást eddig a gombák puha, ritkán kövesedő fonalas struktúrái jelentették, amelyek miatt a fosszilis leletanyag hiányos volt. Ennek áthidalására a kutatók az ún. „molekuláris órát” használták, amelyet most egyedülálló módon kalibráltak: bevonták a horizontális géntranszfert (HGT) is. Ez a japán OIST-tel és a hazai Ökológiai Kutatóközponttal szoros együttműködésben kidolgozott eljárás segítségével 17 génátadást azonosítottak a gombák törzsfáján. 

Ez a módszer adta meg a hiányzó "idősebb, mint/fiatalabb, mint" időbeli nyomokat a pontosításhoz.

A helyi tudás átírja a tankönyveket

A tudósok az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a ma élő gombák közös őse már nagyjából 1,4-0,9 milliárd évvel ezelőtt létezett. Ez a becslés messze a szárazföldi növények megjelenése elé, a kambrium előtti időkre mutat. A kutatók elemzésükbe bevonták a pektinbontó enzimcsaládok gomba genomokban való dúsulásának idejét is, ami tovább erősíti a gombák és az algák közötti, sokáig tartó kölcsönhatások elméletét. 

Ez a felülvizsgált idővonal azt sugallja, hogy a gombák nem csupán utólag jelentek meg a szárazföldön a növényekkel, hanem ők voltak az első mikrobiális úttörők, akik megkezdhették a kontinensek lakhatóvá tételét. 

Gondoljunk bele: a növények nem egy kopár pusztaságot hódítottak meg, hanem egy olyan világot, amelyet már évmilliókon át alakítottak az első igazi ökoszisztéma-mérnökök, köztük a gombák.

Ez a Nature Ecology & Evolution folyóiratban publikált, úttörő kutatás méltó módon képviseli Szeged tudományos erejét, amely messze túlmutat a város határain. A Szegedi Tudományegyetem intézményeiben zajló munka ismét bebizonyította, hogy a helyi kutatók képesek a globális tudományos narratíva megváltoztatására. A gombák, mint a tápanyag-újrahasznosítás kulcsfontosságú elemei, már ősidők óta működtetik az ökoszisztémákat. Ez a felfedezés nemcsak az evolúciót, de a biológiai sokféleség megértését is új alapokra helyezi Szegeden és azon túl.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.