A szegedi tudósok újraírták a szárazföldi élet kezdetét
A tudományos világ újraírhatja a szárazföldi élet eredetét. A szegedi kutatók szerint a gombák már az első növények előtt megjelenhettek.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) kutatói nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a legmodernebb genetikai és fosszilis adatok felhasználásával újrakalibrálják a gombák életfáját, és ezzel újraértelmezzék a szárazföldi élet történetét. Az elképesztő eredmény: a gombák szerepe a kontinensek meghódításában több száz millió évvel korábban kezdődhetett, mint azt a tudomány eddig feltételezte. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Föld korai ökoszisztémáiról alkotott képünket, és ráirányítja a figyelmet a Dél-Alföld egyik legjelentősebb tudományos műhelyére.
Régi múlt, új módszer: Mikor élt a gombák őse?
A HUN-REN SZBK közleménye szerint a kutatók (köztük Szánthó L. Lénárd és Merényi Zsolt) azt vizsgálták, mikor kezdtek el diverzifikálódni a ma élő gombák. A kihívást eddig a gombák puha, ritkán kövesedő fonalas struktúrái jelentették, amelyek miatt a fosszilis leletanyag hiányos volt. Ennek áthidalására a kutatók az ún. „molekuláris órát” használták, amelyet most egyedülálló módon kalibráltak: bevonták a horizontális géntranszfert (HGT) is. Ez a japán OIST-tel és a hazai Ökológiai Kutatóközponttal szoros együttműködésben kidolgozott eljárás segítségével 17 génátadást azonosítottak a gombák törzsfáján.
Ez a módszer adta meg a hiányzó "idősebb, mint/fiatalabb, mint" időbeli nyomokat a pontosításhoz.
A helyi tudás átírja a tankönyveket
A tudósok az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a ma élő gombák közös őse már nagyjából 1,4-0,9 milliárd évvel ezelőtt létezett. Ez a becslés messze a szárazföldi növények megjelenése elé, a kambrium előtti időkre mutat. A kutatók elemzésükbe bevonták a pektinbontó enzimcsaládok gomba genomokban való dúsulásának idejét is, ami tovább erősíti a gombák és az algák közötti, sokáig tartó kölcsönhatások elméletét.
Ez a felülvizsgált idővonal azt sugallja, hogy a gombák nem csupán utólag jelentek meg a szárazföldön a növényekkel, hanem ők voltak az első mikrobiális úttörők, akik megkezdhették a kontinensek lakhatóvá tételét.
Gondoljunk bele: a növények nem egy kopár pusztaságot hódítottak meg, hanem egy olyan világot, amelyet már évmilliókon át alakítottak az első igazi ökoszisztéma-mérnökök, köztük a gombák.
Ez a Nature Ecology & Evolution folyóiratban publikált, úttörő kutatás méltó módon képviseli Szeged tudományos erejét, amely messze túlmutat a város határain. A Szegedi Tudományegyetem intézményeiben zajló munka ismét bebizonyította, hogy a helyi kutatók képesek a globális tudományos narratíva megváltoztatására. A gombák, mint a tápanyag-újrahasznosítás kulcsfontosságú elemei, már ősidők óta működtetik az ökoszisztémákat. Ez a felfedezés nemcsak az evolúciót, de a biológiai sokféleség megértését is új alapokra helyezi Szegeden és azon túl.
