Tanulságok és tapasztalatok: tíz éve volt a röszkei csata +fotó +videó

Tíz év telt el a röszkei csata óta, amely a 2015-ös menekültválság egyik szimbolikus és tragikus pillanata volt. A régi röszkei határátkelőnél mintegy ezer várakozó migráns erőszakkal próbált meg betörni Magyarország területére. A határátkelőnél feltorlódott bevándorolni szándékozók, a szerb rendőrség és határőrizet akkori teljes passzivitása mellett megkíséreltek áttörni, lényegében megtámadva a magyar határt. Az illegálisan behatolókat, akik nőket és gyereket toltak pajzsként maguk előtt, láthatóan és hallhatóan többen hergelték szerb oldalon. Az agresszívvá vált tömeg botokkal és kövekkel, betondarabokkal támadt feldöntve a határt védő kaput. Több száz rohamrendőr és a Terrorelhárítási Központ kivezényelt műveleti egységei szorították vissza a törvénytelenül magyar területre lépőket. Az összecsapásban húsz rendőr sérült meg, ketten közülük körházi ápolásra szorultak. A támadók között egyes híradások szerint százas nagyságrendű könnyebb sérült volt. A példátlan incidensről készült felvételek bejárták a magyar és európai sajtót.

Nemzetközi törésvonalak

A háttérben az Európai Unió egyik legnagyobb menekültválsága állt: 2015-ben több mint egymillió ember érkezett Európába a Közel-Keletről és Afrikából. Magyarország a balkáni útvonal központi szakaszán feküdt, így a bevándorolni szándékozók százezrei próbáltak meg áthaladni rajta. Az érkezők egy része valóban válságzónákból érkezett, de a menekült státusz ilyen esetekben csak egy közvetlenül szomszédos biztonságos országban jár a nemzetközi jog szerint. 

Ausztria 1956-ban így és ezért fogadta táboraiba a magyarokat, és az ukrajnai háború menekültjeit is ekként kezeli a magyar kormányzat. A már harmadik és többedik országból érkezőknek azonban nem jár automatikus menekültstátusz, és az is kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy a bevándorlók nagyon jelentős része gazdasági és nem politikai okokból kívánt lakóhelyet változtatni. Ami közös volt bennük, hogy sokuk hivatalos iratok nélkül, vagy hamis papírokkal próbálkozott a határátlépéssel, illetve eleve az ellenőrző pontokat elkerülve a zöldhatáron kívánt átjutni.

A magyar válasz

A magyar kormány döntése a kerítés megépítése volt, amellyel egyértelművé tette, hogy nem tranzitországként akar működni, hanem lezárni a határt, megvédve a hazai társadalom békéjét és nyugalmát. Az akkori események az európai politika mély törésvonalait is megmutatták, mi vár a nyugatra egy ilyen tömeg kontrolálatlan beengedésével.  A röszkei összecsapás ténye és a világot körbefutó képsorok megerősítették a magyar kormányzat érvelését: az illegális migráció biztonsági kockázat.

A titokzatos Ahmed H.

A zavargások irányításával a magyar rendőrség egy 39 éves szír állampolgárt, Ahmed H-t gyanúsította meg. A Cipruson is lakó, ott egyes források szerint vállalkozással, autókkal, halászhajóval is rendelkező férfinél hét különböző útlevelet is találtak. Máig tisztázatlan, hogy külföldi titkosszolgálatok vagy a tömeges illegális migrációban anyagilag is érintett körök mozgatták-e a szálakat és használták fel ehhez Ahmed H.-t. Azt, hogy nem átlagpolgárról van szó, az is mutatta, hogy a Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere, Bárándy Péter volt az ügyvédje és segítették a Soros Györgyhöz köthető alapítványok is. 

Egy évtized múltával még tisztábban látszik: a határozott kormányzati fellépés, a határok kerítéssel való biztosítása a belföldi társadalom aktív és sikeres védelmét szolgálta. A magyar út helyességét felismerve ez a politika egyre több követőre talál Európa-szerte.