Egyre fontosabb a fenntarthatóság, de az eddigi tapasztalatok alapján érdemes óvatosnak lenni. A budapesti beszámoló jól példázza, hogy egy palacktartó telepítése nem feltétlenül oldja meg a köztisztasági problémákat.
Augusztus végén jött a hír, hogy Mihálik Edvin, szegedi önkormányzati képviselő a német és magyar példákhoz hasonlóan palacktartó eszközöket szereltetne fel a kukák közelében köztereken. Az indok a szolidaritás és a Széchenyi téren tapasztalt gyűjtögető magatartás emberségesebbé tétele. Az eddig tervként lebegtetett ötlet zöld utat kapott a szegedi városvezetés által. Vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan.
Mihálik Edvin először augusztus 26-án kommunikált Facebookon terveiről, miszerint Budapesten tesztüzemben helyeztek ki palacktartó eszközöket a közterületi kukákra, amit szeretne Szegedre is átemelni. A cél az, hogy a palackokat ne a szemétbe dobják, hanem könnyen visszaválthatóak legyenek. A Széchenyi téren tapasztalt palackgyűjtést figyelembe véve felvetült a kérdés, hogy egy ilyen rendszer Szegeden is segítséget nyújthatna.
A Budapesti Közművek négy javaslatot is kidolgozott a gyűrűk kialakítására, és a tesztidőszakról részletes eredmények is születtek, ám elég vegyesen, amely itt olvasható.
A jelentés szerint a két hónapos tesztidőszak nem volt elegendő a megalapozott döntéshozáshoz, amit azzal indokolnak, hogy májusban a szokatlanul hideg időjárás miatt a közterületi forgalom és a hulladékképződés is a szokásosnál kisebb volt. Bár ez az indoklás érthető, felveti a kérdést, hogy a projekttervezés során miért nem számoltak az időjárás lehetséges hatásaival, és miért nem jelöltek ki egy hosszabb, vagy különböző évszakokat is lefedő tesztidőszakot. A jelentés maga is elismeri, hogy a nyári szezon, a turistákkal és az intenzívebb palackforgalommal, sokkal értékesebb adatokkal szolgálna.
Továbbá a terv komoly kritikákat is kapott az országos főépítész, Lánszki Regő részéről.
Az utcán értelemszerűen kukákat helyezünk ki, hogy a szemetet összegyűjtsük. Azonban egy olyan javaslatnak, ami arra bátorítaná az embereket, hogy ne a kukába, hanem azon kívülre helyezzék a szemetet, városképileg és rendtartásilag is beláthatatlan következményei lehetnek
– nyilatkozta a főépítész a Magyar Nemzet számára.
Ezzel szemben a szegedi képviselő bejegyzése erősen részrehajló és a projekt teljes mértékű sikerességét kívánja sugallni, amiről még a budapesti tesztelők sem tudják igazán, hogy a látvány beruházáson kívül a tényleges haszna mekkora.
A beszámoló lényegében elismeri, hogy a palacktartók használata mérsékelt volt a tesztidőszak alatt, és a projekt nem okozott érdemi változást a közterületi hulladékgyűjtők terhelésében. Bár felhívják a figyelmet arra, hogy a belső kerületekben valamivel gyakoribb a használat, mint a külsőkben , és Bel-Budán érzékelhetően csökkent a palackok száma a szemetesekben, ezek a megállapítások nem tűnnek elegendőnek a projekt sikerének alátámasztására.
A tapasztalatok alapján a járókelők felismerik a tartók funkcióját, de az alacsony használati arány rávilágít, hogy a felismerés és a tényleges használat között nagy a különbség.
Miközben Szeged egyébként is küzd a hajléktalanok kérdésével és a kézzelfogható megoldás csekély, vagy teljes mértékben hiányzik, felvetül a kérdés, hogy amennyiben palacktartókat telepítenek a város különböző pontjain az milyen hatással lenne a hajléktalanok viselkedésére? Nem túlzást azt állítani, ha bárki leül a Széchenyi téren egy padra 5 percen belül, egy akár több ember is megfordul a kukák közelében.
A képviselő bejegyzésében világosan utal rá, hogy elsősorban őket szeretné ezzel megsegíteni, de félő, hogy a haszon érdekében konfliktus alakulna ki ezen csoport körében. Rosszabb esetben a megszerzett összeget, elvennék tőlük azok, akik a városi pletykák szerint most is élősködnek rajtuk.
Érdemes lenne tehát egy olyan lehetőséget is megfontolni, hogy az önkormányzat különböző módszerekkel, akár társadalmi felhívás következtében gyűjti a visszaválthatós palackokat és célzottan eljuttatja a rászorulók részére.
A Budapesti Közművek beszámolója a palacktartókról vegyes képet fest, és nem ad kellő alapot ahhoz, hogy a kezdeményezést sikeresnek lehessen minősíteni.
A mindössze két hónapos tesztidőszak alatt a használat "mérsékelt" volt, és a tartók nem csökkentették érdemben a közterületi kukák terhelését.
Ezen bizonytalan eredmények és a projekt bevezetéséhez szükséges források fényében meggondolatlan lépésként érződik. Hiszen mind tudjuk nehéz pénzügyi helyzetben van a város, mivel Botka László, Szeged polgármestere június 20-i közgyűlésen hangot adott aggodalmának a képviselők fizetésemelésével kapcsolatban. A polgármester szavaival élve "Ezt az összeget csak úgy tudjuk előteremteni, ha létszámleépítést hajtunk végre a Városházán, és néhány beruházást elhagyunk".
Így a projekt inkább tűnik a budapesti teszt önkéntes átvállalásának. Az ismertség növelése érdekében javasolt tájékoztató program és a nyári szezon tapasztalatai nélkül Szegeden félő, hogy látványelemként funkcionáló kísérlet marad, ami nem oldja meg a köztisztasági problémát, de el lehet mondani, hogy van ilyen is a városban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.