A Tisza kapuja: Szeged legendás „régi hídja” 142 éves
142 éve adták át a szegediek kedvenc „régi hídját”. A Belvárosi híd története több, mint mérnöki teljesítmény, városi emlékezet is.
1883 szeptember 23-án Szeged városa ünnepelt: elkészült a Tisza felett átívelő első állandó híd, a mai Belvárosi híd. Tervezése, építése, majd átadása nemcsak technikai bravúr volt, hanem a nagy árvíz utáni újjáépítés jelképe is. A híd több mint száz éve meghatározó szereplője a városképnek, történetében mérnöki innováció, háborús pusztítás és újjászületés is helyet kapott.
A szegedi Belvárosi híd története nem csupán egy mérnöki bravúr krónikája, hanem Szeged városának újjaszületését is jelzi. Az 1879-es nagyárvíz után, amikor a Tisza szinte teljesen elpusztította a települést, Szeged sorsa egy híd képében is új formát öltött: az állandó, vashidat a kor egyik legmodernebb műszaki alkotásaként emelték. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan vált a Belvárosi híd a város jelképévé, milyen technikai megoldásokkal épült, kiknek a munkája dicsőíti, hogyan kapcsolódnak hozzá városi legendák – és miként formálta a város arculatát egészen a máig.
Az állandó híd gondolata
Szeged több száz évig ideiglenes hajó- és fahidakon kelt át a Tiszán. A 18. század végén Vedres István tervezett cölöphidat, de állandó híd sokáig nem épült. Zsótér János 1842-ben fahidat épített volna saját költségen, ha hídvámot szedhetett volna 20 évig, de a terv elbukott. A Lánchíd mintájára Fest Vilmos is elképzelte egy szegedi híd megvalósítását, de az is csak terv maradt.
Az 1879-es nagyárvíz változást hozott. A várost újra kellett építeni, és a tervszerű városfejlesztés része lett az állandó, modern közúti híd megvalósítása. A híd nemcsak a város két részének összekapcsolására szolgált, hanem a gazdasági és kereskedelmi fellendülést is segítette.
A tervezés és az Eiffel-cég
1880-ban nemzetközi pályázatot írtak ki. A nyertes a francia Eiffel-cég lett, de a tervező valójában a magyar Feketeházy János volt. A tervekben Eiffel neve szerepelt, mivel ő volt a fővállalkozó, de a szerkezeti megoldásokat Feketeházy dolgozta ki.
A híd főbb szerkezeti elemeit a resicai és budapesti üzemekben gyártották. A pillérek kőből, a tartók szegecselt vasszerkezetből készültek. Az összesen 700 méter hosszú híd négy nyílású volt, dészes korlátokkal, újkor megfelelő kandeláberekkel, városi címerekkel.
A Belvárosi híd átadás és jelentősége
A híd 1883. szeptember 23-án ünnepélyesen megnyílt. Kreminger Antal prépost megszentelte, Pálfy Ferenc polgármester pedig beszédet mondott. A hídon eleinte hídpénz szedtek, ami 1930-ig volt érvényben.
A híd Szeged szimbólumává vált. Új korszak kezdődött, hiszen a Tisza átkelése immár folyamatos volt. A híd megnyitotta Útját Újszeged fejlődésének, sőt, a Balkán felé vezető kereskedelmi útvonalaknak is.
Legendák és mítosszal kevert történelem
Sokan hiszik, hogy maga Eiffel tervezte a hídat. Ez a tévhit abból ered, hogy a francia cég neve szerepelt a dokumentumokon. Valójában Feketeházy János mérnök érdeme a híd terve.
További városi legenda, hogy a hídat eredetileg csak ideiglenesnek szánták. Ez nem igaz: már a kezdetektől modern, hosszú távra tervezett építkezés volt, sőt díszítéseivel az akkori technikai tudás és esztétikum szimbóluma is lett.
A háborús pusztulás és újraépítés
1944-ben, a visszavonuló német csapatok a hídat felrobbantották. A világháborús pusztítás egyik legnagyobb áldozata lett. Az új híd 1947-ben kezdett épülni, s 1948. november 21-én avatták fel. Szerkezete eltért az eredetitől, modernebb, alsópályás acélhíd lett. A mára is fennmaradt híd lényegében már nem az eredeti, de emlékezetében, helyében és funkciójában ugyanaz. A szegediek a mai napig „regi hídként” emlegetik.
A híd szerepe ma
A Belvárosi híd több mint közlekedési létesítmény: kulturális jelkép is. A minden év májusában tartott Hídi Vásár vagy a Szeged Napja ünnepség is a hídhoz kötődik. Emellett a híd turisztikai látványosság is.
A modern kor követelményei miatt felmerül a híd teherbírásának kérdése is. A napi forgalom, a tömegközlekedési járatok, valamint a gyalogos és biciklis közlekedés is igénybe veszi a szerkezetet. Felújítását és fenntartását folyamatosan napirenden kell tartani.
A Belvárosi híd 1883-as megépítése nem csupán műszaki tényező volt Szeged történetében, hanem szimbolikus lépés is a modernizáció felé. A város identitásának meghatározó része, amely nemcsak múltbéli dicsőséget, hanem jelenkori közösségi értéket is hordoz. A híd ívei alatt nemcsak a Tisza folyik, hanem egy egész város emlékezete, története és reménye a jövőre nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
