Film készül a szegedi városháza átépítőjéről, Lechner Ödönről

Lechner Ödön a magyar építészettörténet meghatározó jelentőségű, művészi igénnyel és tehetséggel dolgozó egyedi formavilágú tervezője volt, jelentős szakírói munkássággal. Film készül a szegedi városháza átépítőjéről.

Lechner Ödön szegedi munkássága

Szegeden a nagy árvíz után a belvárost fel kellett tölteni, így a városházát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint eklektikus-neobarokk stílusban átalakították, 1883-ban új emeletet húztak rá, átépítésre került a torony is. Ugyanezen tervezőpáros 1882-es munkája az egy év alatt felépített belvárosi Milkó-palota a Híd utca és Stefánia sarkán, melyet jellegzetes színe miatt eperháznak is hívnak.

Szakmai sikerei és személyes tragédiák

Lechner Ödön a magyar építészet egyik legnagyobb formateremtő egyénisége, a szecesszió kiemelkedő mestere. Legjelentősebb alkotásai a kecskeméti városháza, Budapesten az Iparművészeti Múzeum, a Hold utcai Postatakarékpénztár (ma Magyar Államkincstár), az Állami Földtani Intézet épületei, a kőbányai Szent László plébániatemplom és a pozsonyi Szent Erzsébet templom és plébánia, vagy ahogy sokan ismerik: a kék templom.

A szakmai sikereket személyes tragédiák árnyékolták be, fiatalon tüdővészben elhuny felesége, és a festészetben kiteljesedni próbáló János Ödön fiát harminchat évesen ragadja el egy végzetes betegség.

A megemlékező Szeged

A Szegeden is maradandót alkotó építészről egyik jelentős terét nevezte el a hálás város. A Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható Ligeti Vilmos bronz mellszobra. A szoborfülkében elhelyezett, az építészt jellegzetes sapkájával ábrázoló alkotásról az Emlékcsarnokot ismertető sorozatunkban még külön cikkel fogunk foglalkozni.

Film készül

Szemán Róbert producer ötlete alapján Szabó Szonja rendezi A Lechner örökség című dramatizált dokumentumfilmet. A rendező így vall a várhatóan októbertől látható filmjéről:  „Lechnerről elsősorban az építészszakma beszél – a film célja az volt, hogy ez a beszédmód kitáguljon. Hogy ne csak a szakértők vagy az érdeklődő műkedvelők tudják, ki volt ő, hanem azok is, akik nap, mint nap elmennek egy-egy épülete mellett anélkül, hogy tudnák, ki is tervezte azt.

A film ennél persze többet is kínál: Lechner nem önmagát akarta megvalósítani, hanem valamit létrehozni, ami akkor még nem létezett – egy önálló, magyar építészeti stílust. Az viszont, hogy ezt a célt nem tudta teljes egészében véghezvinni, mert korának ízlése, a szakmai közeg és a politikai környezet is sokszor gátolta, egyfajta belső drámát teremtett. Mégis: amit hátrahagyott, az ma is hat.

Az épületei, a gondolkodása, a szándék, hogy valami sajátot, valami ránk jellemzőt teremtsen – ez az örökség ma is érvényes.” A Lechner örökség mindenki számára izgalmas élmény lehet, aki elkötelezettje a kultúrának, a történelemnek és a művészeteknek.