Csaholi Ferenc csanádi püspök halála a mohácsi csatatéren

Az emlékcsarnok nyugati árkádjának elején a Somogyi-könyvtárhoz közel található bronz dombormű a 499 évvel ezelőtti sorsdöntőnek bizonyuló mohácsi csatavesztésnek állít emléket. A nagyméretű alkotás két szélén kialakított fülkékben balról a magyar-cseh sereget vezető Tomory Pál kalocsai érsek, kezében karddal és kereszttel, jobb oldalt II. Lajos alakja látszik, karddal és országalmával a kezében, fején királyi koronával. Érdekesség, hogy történetírásunk a dombormű írásmódjától elkérően a kalocsai érseket Tomoriként, a csanádi püspököt viszont Csaholyként tartja számon.

A Dóm tér építészeti koncepciójához igazodóan reneszánsz formavilágot idéző dombormű középső központi jelenete a Tomorihoz és II. Lajoshoz hasonlóan szintén életét vesztő Csaholi Ferenc holttestének megtalálását ábrázolja, a megillető végtisztesség megadásának előkészületeivel.

Dózsa György felkelése utáni püspöki kinevezés

Csaholi Ferenc püspök elődje Csáky Miklós Dózsa György felkelésében 1514 májusában veszti életét Nagylakon. Utódja királyi kinevezéssel Pálóci Mihály királyi pincemester unokaöccse lett, aki számos forrásban Csaholy Ferencként szerepel. A reneszánsz műveltségű huszonnégy éves nőtlen fiatalembert püspöki kinevezését követően szentelik pappá. A rokoni közbenjárással megkapott püspöki szék és javadalom elnyerése nélkül valószínűleg nem lépett volna egyházi pályára. 

1522-ben újjáépíti a korábbi ispánsági várat, Csanádvárat. Főúri kötelességének eleget téve bandériumával csatlakozik a magyar és cseh király egybehívott honvédő hadaihoz. Kevéssé közismert, hogy a mohácsi csatában nemcsak magyarországi, hanem nagyszámú cseh is résztvett és halt hősi halált. Az esztergomi és a kalocsai érsekek mellett a győri, pécsi, váradi, boszniai püspökök és Csaholi Ferenc csanádi püspök is életét veszíti.

Az alkotó szobrászművész és Szeged

A domborművet elkészítő Szentgyörgyi István 1881-ben született, Zürichben, Budapesten és Brüsszelben végezte művészeti tanulmányait. Az első világháború kitörésekor már több mint 35 éves, hátországi szolgálatra Szegedre osztják be. Korára és elismert művészi munkásságára tekintettel 1916 végén leszerelhet és ismét a szobrászatnak szentelheti életét. A Képzőművészeti Főiskola tanára lesz 1925-től és a Nemzeti Emlékcsarnok avatására készülő kormányzattól két felkérést is kap. A most bemutatott mohácsi hősi halottakat megjelenítő alkotása mellett elkészíti a IV. Béla városi rangra emeli Szegedet neoklasszicista stílusú emlékművét, melyet későbbi cikkünkben fogunk ismertetni.