Az alsóvárosi búcsú nem csupán egy vallási esemény, hanem a szegedi identitás és a közösségi összetartozás évről évre megújuló ünnepe. Ezen a hagyományos ünnepen, melyet Bálint Sándor néprajzkutató alaposan feldolgozott munkáiban, idén különös figyelmet kap a „legszögedibb szögedi”, akinek életútja és szellemi öröksége mindmáig elevenen él a város emlékezetében. Bálint Sándor, az 1904. augusztus 1-jén született tudós, politikus és családapa alakja összefonódott Szegeddel, olyannyira, hogy boldoggá avatási eljárása is folyamatban van, és egy csoda igazolása után akár a város szentje is lehet – számolt be róla a Délmagyar.
Az augusztus eleji alsóvárosi búcsú régen sokkal többet jelentett puszta vallási programnál. Ez volt az a nap, amikor a Szegedről elszármazottak is visszatértek szülővárosukba, hogy újra találkozzanak, és erősítsék kapcsolataikat a „szögedi nemzet” tagjaival. Ezt a kifejezést maga Bálint Sándor használta a szegedi nagytájra, melynek szellemi hagyományvilágát, tárgyi kultúráját és örökségét tudósként kutatta és bemutatta. A volt kereszténydemokrata parlamenti képviselő, aki a kommunista diktatúra alatt is megőrizte hitvallását, nemcsak a néprajz tudományát gazdagította, hanem a szegedi lokálpatriotizmus és identitástudat megtestesítőjévé is vált. Szelíd ereje, keresztény hite és gondoskodó családapasága örök példaként szolgálhat mindannyiunk számára.
Bálint Sándor halálának 45. évfordulójára jelent meg Miklós Péter eszmetörténész, egyetemi docens „Megőszült kisfiú – Bálint Sándor és az irodalom” című reprezentatív kötete. A könyv címe Temesi Ferenc Kossuth-díjas írótól ered, aki Bálint Sándort „megőszült kisfiúnak” nevezte. Miklós Péter elmondása szerint ez a kifejezés tökéletesen megragadja Bálint Sándor személyiségének kettősségét: a kisfiúi naivitást, szeretetet és érdeklődő nyitottságot, valamint a tisztességben megőszült, tekintélyes tudós imázsát. Mindez természetesen fakadt szerény, nyugodt és végtelenül alázatos lényéből.
A könyv rámutat, hogy Bálint Sándor tudományos pályája kezdetén irodalomtörténészként indult. Doktori értekezését Szilády Áron munkásságából írta, és számos irodalmi tárgyú dolgozata, kritikája is megjelent az 1920-as, 30-as években. De Miklós Péter könyvének egyik legérdekesebb vonulata Bálint Sándorról szóló szépirodalmi szövegek keletkezéstörténetének bemutatása. Olyan neves szerzők, mint Weöres Sándor és Temesi Ferenc mellett, a helyi lapok korábbi munkatársai, Polner Zoltán és Horváth Dezső is inspirációt merítettek belőle.
Sőt, még a 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, Szentkuthy Miklós is megfogalmazott gondolatokat Bálint Sándor munkássága kapcsán, melyeket a kötet elemzésre kínál. Bálint Sándor tehát nemcsak alapos kutatója volt a magyar irodalomnak, de személyisége és művei inspirálóan hatottak kortárs alkotókra, így szellemisége számos szépirodalmi műben él tovább.
Az alsóvárosi búcsú keretében a város méltóképpen emlékezik Bálint Sándorra. Szentmisék sokasága zajlik a ferences templomban, Bálint Sándor lelki üdvéért, hivatásokért, elhunytakért, betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a családokért ajánl fel szentmisét, melyet körmenet követ.
A megemlékezések sorában kiemelt helyet foglal el Bálint Sándor emléktáblájának koszorúzása a Pálfy utca 72. szám alatt, ahol Serfőző Levente oktatási helynök mond beszédet. Ezt követően a hitvalló néprajztudós Mátyás téri szobránál is koszorúkat helyeznek el, Kopasz István mórahalmi plébános vezetésével. A búcsú csúcspontja Serfőző Levente által celebrált szentmise Bálint Sándor boldoggá avatásáért az alsóvárosi templomban. Ezek az események nem csupán a múltra való emlékezésről szólnak, hanem arról is, hogy Bálint Sándor öröksége hogyan formálja a jelent és inspirálja a jövőt, Szeged szívében és lelkében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.