Űrszeged-azaz Szeged és az űrkutatás kapcsolata
A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak a klasszikus csillagászat volt jelen, hanem kutatói bekapcsolódtak az űrkutatűásba is.
Idén, Farkas Bertalan kereken 45 évvel ezelőtti űrutazását követően újra magyar állampolgár utazhat a világűrbe-várhatóan június 10-én magyar idő szerint 14 óra 22 perckor . Ennek apropóján érdemes áttekintenünk, hogy az emberiség e hatalmas közös kalandjához milyen szegedi hozzájárulások születtek, születnek.
Azt gondolhatnánk, hogy az űrkutatás olyan hatalmas volumenű, hogy csak a legnagyobb nemzetek engedhetik meg maguknak, ámde természetesen kisebb kutatási, fejlesztési programokkal mindebben már a világ számos nemzete vett és vesz részt. Elsőként időbeliség okán is csillagászat említendő, hiszen a Dóm téri egyetemkomplexumhoz kapcsolódó Béke épület tetején annak megépítése óta látható a szegedi Csillagda.
A leginkább oktatási szemléltetésre használt Uránia bemutató csillagvizsgáló városunk középiskolásainak is rendelkezésére állt. Az odesszai testvéregyetem 1985-ben ajándékozott egy 40 cm főtükör átmérőjű távcsövet, melyet helyhiány miatt először a Bajai Obszervatóriumban helyeztek el. A rendszerváltás időszakában nem a szegedi csillagvizsgáló ügye volt elsődleges fejlesztési prioritás. A reménytelennek látszó anyagi és elhelyezési helyzetet a civil kurázsi mentette meg.
Az 1990-ben létrehozott Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány sikeres pénzgyűjtő tevékenységének eredményeképpen 1992-ben a Szegedi Füvészkerttől kapott újszegedi területen adhatták át a felépült csillagvizsgálót. A jól megközelíthető, de a nagyvárosi fények zavaró hatásától már mentesebb környezet azóta is az egyetemi csillagász órák és képzések kiemelt helyszíne. Emellett középiskolások és minden érdeklődő számára nyitott, akik kíváncsiak az égbolt titkaira.
A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak a klasszikus csillagászat volt jelen, hanem kutatói bekapcsolódtak a mikrogravitációban végzett kísérletekbe és űr-orvoslási kutatásba és képzésbe, továbbá űrinformatikai fejlesztésekbe is. A magyar kormányzat célja, hogy minél több hazai vállalkozás, tudományos műhely kapcsolódjon be űrkutatási programokba, tevőleges szerepet vállalva a közeljövő gyógyászatának, műszaki technológiájának formálásában. Aki kimarad, az lemarad, míg az uniós szerepvállalás mértéke a nemzetközi szintéren folyamatosan csökken, a magyar részvétel – különösen az ország méreteihez képest – folyamatosan nő.
Biztosak lehetünk benne, hogy a Szegedi Tudományegyetem szakmai műhelyei a jövőben is részt vállalnak a bolygó- és csillagközi terek feltérképezésében és a távközlési, vezérlési fejlesztések és súlytalanságikísérletek továbbvitelében.
