Szegedi professzor az űrkutatás úttörői között

A tervek szerint kedden délután megkezdi űrutazását Kapu Tibor, aki a második magyar lesz Farkas Bertalan után, aki a Nemzetközi Űrállomáson végezhet kutatásokat. Ennek apropóján lapunk Szeged és az űrkutatás kapcsolatát kereste, ami, mint minisorozatunk első részéből kiderült, nem is áll olyan távol egymástól.

Honfitársunk Kapu Tibor űrutazása a világűr megismerésének megannyi kérdésére is ráirányítja figyelmünket. A múlt század több jelentős felfedezése is zseniális magyar kutatókhoz kötődik. Egyikük, Bay Zoltán fizikus a ma Gyulához tartozó Gyulavári református lelkészének fiaként született 1900-ban. A Debreceni Református Kollégium után a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, majd itt doktorált fizikából. Ezt követően az akkor abszolút világélvonalnak számító berlini Birodalmi Műszaki Fizikai, majd egyetemi fizikai kémiai intézetekben végzett úttörőnek számító kutatásokat. 

Jó barátságot ápolt Szeged Nobel-díjas tudósával

1930-1936 között volt a szegedi egyetem fiatal professzora az elméleti fizika tanszéken. Szegedi évei is roppant termékenynek és maradandónak bizonyultak. Purjesz Béla és Rusznyák István orvosprofesszorok kérésére a szív műszeres vizsgálatának fizikai mérési problémáival foglalkozott, olyan új elektrokardiográfot kifejlesztve, amely széles frekvenciatartományban, torzítás mentesen regisztrálta a szív működését. Később kidolgozta a szívritmus-szabályozó elvi alapjait. Több más szabadalma is ekkor került bejegyzésre, Szegeden folytatva Berlinben megkezdett kísérleteit. Ekkor kötött barátságot Riesz Frigyes és Haar Alfréd matematikusokkal és Szent-Györgyi Alberttel.

A Budapesti Műszaki Egyetem és főként az akkori Egyesült Izzó laboratóriumainak lehetőségeivel Szeged nem tudott versenyezni, így munkásságát a fővárosban folytatta. Sokoldalú és eredményes tevékenységének ismertetésére itt most terjedelmi okokból sem vállalkozhatunk. A második világháború során a hadiüzemmé vált Egyesült Izzó zsidó származású szakembereit igyekezett menteni és közreműködött a szövetségesekkel való titkos kapcsolatfelvételek ügyében is. Mindeközben a katonai szükségletek a radarkutatásokat ösztönözték, kifejlesztett műszerével 60 kilométeres távolságig tudtak repülő tárgyakat azonosítani.

Mostoha körülmények között végzett szenzációs kutatást

Már gyerekként megfogalmazódott benne a vágy a Hold „letapogatására.” Erre fizikusként a sikeres magyar Hold-radar-kísérlet lebonyolítójaként lett lehetősége. Egy pusztító háborús vereséget követően, lerombolt és elhordott üzemi és labori hátterekkel az egészen más körülményekkel dolgozó amerikaiakkal szinte egyidőben, 1946 február 6-án Budapesten a Holdra irányzott radarjelek visszaverődését képesek voltak bemérni. Módszertani felismerései a mai napig a radarcsillagászat alapjait jelentik. Többen ezt az időpontot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, 1994 óta a Magyar Honvédség ekkor ünnepli rádiótechnikai csapatainak fegyvernemi napját.

1948-ban a kommunista fordulat emigrációba kényszeríti, innentől az USA-ban élt és dolgozott 1992-ben bekövetkezett haláláig. Világviszonylatban is meghatározó természettudós és feltaláló volt. Munkásságához kötődik a méter új definíciója, mely a GPS alapú helymeghatározás alapjává vált. Kérésére szülőföldjén Gyulaváriban temették el. Sírján Arany János idézet olvasható: „A lélek él.”