
Bay Zoltán sikeres magyar Hold-radar-kísérlet lebonyolítója volt.
A tervek szerint kedden délután megkezdi űrutazását Kapu Tibor, aki a második magyar lesz Farkas Bertalan után, aki a Nemzetközi Űrállomáson végezhet kutatásokat. Ennek apropóján lapunk Szeged és az űrkutatás kapcsolatát kereste, ami, mint minisorozatunk első részéből kiderült, nem is áll olyan távol egymástól.
Honfitársunk Kapu Tibor űrutazása a világűr megismerésének megannyi kérdésére is ráirányítja figyelmünket. A múlt század több jelentős felfedezése is zseniális magyar kutatókhoz kötődik. Egyikük, Bay Zoltán fizikus a ma Gyulához tartozó Gyulavári református lelkészének fiaként született 1900-ban. A Debreceni Református Kollégium után a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, majd itt doktorált fizikából. Ezt követően az akkor abszolút világélvonalnak számító berlini Birodalmi Műszaki Fizikai, majd egyetemi fizikai kémiai intézetekben végzett úttörőnek számító kutatásokat.
1930-1936 között volt a szegedi egyetem fiatal professzora az elméleti fizika tanszéken. Szegedi évei is roppant termékenynek és maradandónak bizonyultak. Purjesz Béla és Rusznyák István orvosprofesszorok kérésére a szív műszeres vizsgálatának fizikai mérési problémáival foglalkozott, olyan új elektrokardiográfot kifejlesztve, amely széles frekvenciatartományban, torzítás mentesen regisztrálta a szív működését. Később kidolgozta a szívritmus-szabályozó elvi alapjait. Több más szabadalma is ekkor került bejegyzésre, Szegeden folytatva Berlinben megkezdett kísérleteit. Ekkor kötött barátságot Riesz Frigyes és Haar Alfréd matematikusokkal és Szent-Györgyi Alberttel.
A Budapesti Műszaki Egyetem és főként az akkori Egyesült Izzó laboratóriumainak lehetőségeivel Szeged nem tudott versenyezni, így munkásságát a fővárosban folytatta. Sokoldalú és eredményes tevékenységének ismertetésére itt most terjedelmi okokból sem vállalkozhatunk. A második világháború során a hadiüzemmé vált Egyesült Izzó zsidó származású szakembereit igyekezett menteni és közreműködött a szövetségesekkel való titkos kapcsolatfelvételek ügyében is. Mindeközben a katonai szükségletek a radarkutatásokat ösztönözték, kifejlesztett műszerével 60 kilométeres távolságig tudtak repülő tárgyakat azonosítani.
Már gyerekként megfogalmazódott benne a vágy a Hold „letapogatására.” Erre fizikusként a sikeres magyar Hold-radar-kísérlet lebonyolítójaként lett lehetősége. Egy pusztító háborús vereséget követően, lerombolt és elhordott üzemi és labori hátterekkel az egészen más körülményekkel dolgozó amerikaiakkal szinte egyidőben, 1946 február 6-án Budapesten a Holdra irányzott radarjelek visszaverődését képesek voltak bemérni. Módszertani felismerései a mai napig a radarcsillagászat alapjait jelentik. Többen ezt az időpontot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, 1994 óta a Magyar Honvédség ekkor ünnepli rádiótechnikai csapatainak fegyvernemi napját.
1948-ban a kommunista fordulat emigrációba kényszeríti, innentől az USA-ban élt és dolgozott 1992-ben bekövetkezett haláláig. Világviszonylatban is meghatározó természettudós és feltaláló volt. Munkásságához kötődik a méter új definíciója, mely a GPS alapú helymeghatározás alapjává vált. Kérésére szülőföldjén Gyulaváriban temették el. Sírján Arany János idézet olvasható: „A lélek él.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.