A szegedi Belvárosi Mozi történelme I. rész

Épület- és intézménytörténeti sorozatunk következő elemeként a szegedi Belvárosi Mozi történelmét dolgozzuk fel, a sorozat első részében az alapítást és az építkezést tekintjük át.

Az első világháború utáni években Szegeden hatalmas igény mutatkozott egy modern filmszínházra. 1919 januárjában megalakult a Belvárosi Mozi Részvénytársaság, mely helyi befektetők összefogásával a vidék legnagyobb és legkorszerűbb mozgófényképszínházát tervezte felépíteni.

Az építkezés azonban végül Sebestyén Endre szegedi műépítész módosított tervei alapján indult meg 1920-ban: a lakásokat kihagyták, a kétszintes előcsarnok fölé büfé került, és a moziépület az eredeti funkcióra fókuszált.

Az így megvalósult épület egy impozáns, art deco stílusú mozipalota lett, amely a kor igényei szerint nemcsak filmvetítésre, hanem színházi előadásokra és hangversenyekre is alkalmas volt.

A színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a nézőtéren pedig közel 1200 fő számára – 700 a földszinten, 500 az erkélyen és páholyokban – biztosítottak helyet.

1920. szeptember 8-án tartották a Belvárosi Moziban az első filmvetítést, amellyel Szeged új kulturális intézménye megnyitotta kapuit. Néhány héttel később, október közepén a mozi mint koncerthelyszín is debütált Füredi Sándor hegedűművész hangversenyével.

Nem sokkal ezután, október közepén a mozi mint koncerthelyszín is debütált Füredi Sándor hegedűművész hangversenyével. Egy 1921-es belügyminiszteri rendelet ugyan korlátozta a mozikban az egyéb műsorszámokat (kabaré, varieté, koncert), de a filmhez kapcsolódó színpadi jeleneteket engedélyezte, így a vetítéseket továbbra is kísérhették élő előadások.

A Belvárosi saját 16 tagú zenekart is fenntartott a filmek aláfestésére, biztosítva ezzel a szegedi közönség számára a kor legmodernebb moziélményt.