Lassuló lakbéremelkedés: A középmezőnyben Szeged

Április közepére az országos és budapesti albérletpiac lassuló drágulása vált a legfőbb trenddé – derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindex elemzéseiből. A havi szintű bérletidíj-emelkedés márciusban Budapesten 0,7 százalék, országosan pedig mindössze 0,1 százalék volt – utóbbi lényegében stagnálást jelent.

A háttérben a bérlők vásárlóerejének korlátai és a kiadó lakások számának növekedése áll. Ahogy Balogh László, az ingatlan.com szakértője fogalmazott

„A bérlők vásárlóereje üvegplafon alá szorítja a lakbéreket, miközben a kínálat bővülése miatt fokozódik a verseny a lakásukat kiadók között.” 

Ez a kombináció nagyban lassítja az árak emelkedését.

Szeged stabil, de már nem olcsó

Szegeden az átlagos havi bérleti díj 140 ezerről 160 ezer forintra nőtt 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között, ami évi 14,3%-os drágulást jelent – ez jóval az országos 7,6%-os átlagnövekedés felett van. Szeged ezzel a középmezőny élére ugrott, megelőzve például Eger vagy Szombathely albérletárait.

Összehasonlításképp:

• Debrecen: 200 ezerről 225 ezerre (+12,5%)
• Győr: 180 ezerről 190 ezerre (+5,5%)
• Tatabánya: 138 ezerről 160 ezerre (+15,9%)
• Békéscsaba: 90 ezerről 105 ezerre (+16,7%)

A legdrágább vidéki város immár Debrecen, amely 225 ezer forintos átlagával tizenegy budapesti kerületet is megelőz.

A kínálat is nő

Az ingatlan.com adatai szerint jelenleg több mint 17 700 kiadó lakás van az országos kínálatban, és a szám emelkedhet is a befektetői aktivitás nyomán. 

Miközben a lakásárak továbbra is lassabban, de emelkednek (Budapesten éves szinten +18%, országosan +11%), a bérleti díjak  is csak mérsékeltebben nőnek – ez alacsonyabb hozamot jelent a bérbeadók számára. Szeged most már nemcsak stabil, de az áremelkedés alapján növekvő érdeklődést is jelez a bérlők részéről. Az albérletpiac lassulása viszont azt vetíti előre, hogy hamarosan itt is elérheti a bérlők fizetőképességének határát, így az árak további növekedése idővel visszafogottabb lehet.