Legyen béke, szabadság és egyetértés!

A szegedi Fidesz frakcióvezetője Polner Eörs pénteken, a kormánypártok szegedi képviselői és vármegyei kormányhivatal közös megemlékezésén mondott beszédében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeire világított rá. 

- írta 1848. január 28-án felettesének Blackwell, a bécsi angol nagykövet pozsonyi megbízottja. Amikor a derék angol e sorokat papírra vetette, már ismert volt, hogy két héttel korábban Palermóban forradalom tört ki. A kívülálló számára világos volt, hogy a Palermóban megindult változás nem fog megállni a Habsburg Birodalom határán. Az igazi áttörést a február 22-én Párizsban kitört forradalom hozta meg. A franciák forradalmát heteken belül követte több európai főváros és központ megmozdulása is. München, Bécs, Berlin, Milánó, Poznan, Prága népe egyaránt értésére adta a hatalom addigi birtokosainak, hogy elege van a feudális zsarnokságból. Bécs forradalma nemcsak a Pozsonyban ülésező követeket sarkallta cselekvésre.

E gondolatokkal hajtotta nyugalomra a fejét március 14-én este Petőfi Sándor.

Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben indultak el a Pilvaxból, hogy csatlakozásra bírják a pesti egyetemistákat.  Előbb az orvoskar, majd a mérnöki kar hallgatói, végül a jogászok csatlakoztak a menethez, immáron mintegy kétezren.  A 12 pontot és a Nemzeti dalt Landerer és Heckenast nyomdájában próbálták kinyomtatni Petőfi, Vasvári, Jókai, Irínyi, Degré és Vidats János. Landerer javaslatára Irinyi a nép nevében lefoglalt egy nyomdagépet, amelyen kinyomtatták a forradalmi íratokat.

Mit kíván a magyar nemzet:

• Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
• Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
• Évenkinti országgyülést Pesten.
• Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
• Nemzeti őrsereg.
• Közös teherviselés.
• Urbéri viszonyok megszüntetése.
• Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
• Nemzeti Bank.
• A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
• A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
• Unio.

A nyomda előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer, még nyomdafestékes és az esőtől nedves példányokat. A délután folyamán elterjedt hírek ellenére a Helytartótanács nem mert katonai erőszakot elkalmazni, hanem elfogadta a Tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsátotta, és eltörölte a a cenzúrát.

Az országgyűlési küldöttség bécsi útjának sikerét már a pesti forradalomról érkező hírek is elősegítették. A pesti forradalom sikerét nemcsak a magyar, hanem a nemzetiségi lakosság is örömmel fogadta. 1848. április 11-én hivatalba lépett a Batthyány-kormány és az uralkodó I. Ferdinánd császár szentesítette az országgyűlés által megalkotott harmincegy törvénycikket. A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságúak voltak a közteherviselésről, az úrbéres szolgáltatásokról, a papi tizedről, illetve az ősiség eltörléséről szóló törvénycikkek. Ezek az úgynevezett áprilisi törvények a magyar lakosság 80 százalékát érintették, s juttatták polgári tulajdonhoz. A XVIII. törvénycikk érvényesítette a sajtószabadságot. 

Fontos rendelkezés volt a bevett vallások egyenjogúsításáról és végül  a belső rendfenntartó erő a nemzetőrség létrehozásáról szóló törvénycikk.

Kossuth csakhamar úrrá lett a helyzeten. Úgy próbálta megerősíteni az ország pénzügyi helyzetét, hogy önálló bankjegyet bocsátott ki.  A magyar hadsereg a honvédség megalakításával a magyar állam sokáig sikeresen védeni is tudta szuverenitását. És végezetül mondjuk együtt bátran félelem nélkül 

Mit kíván a magyar nemzet: