Szeged

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

Polner Eörs ünnepi gondolatai.

6 órája
Legyen béke, szabadság és egyetértés!

A szegedi Fidesz frakcióvezetője Polner Eörs pénteken, a kormánypártok szegedi képviselői és vármegyei kormányhivatal közös megemlékezésén mondott beszédében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeire világított rá. 

 

A heterogén Habsburg birodalom szétszakadása véleményem szerint már csak idő kérdése

- írta 1848. január 28-án felettesének Blackwell, a bécsi angol nagykövet pozsonyi megbízottja. Amikor a derék angol e sorokat papírra vetette, már ismert volt, hogy két héttel korábban Palermóban forradalom tört ki. A kívülálló számára világos volt, hogy a Palermóban megindult változás nem fog megállni a Habsburg Birodalom határán. Az igazi áttörést a február 22-én Párizsban kitört forradalom hozta meg. A franciák forradalmát heteken belül követte több európai főváros és központ megmozdulása is. München, Bécs, Berlin, Milánó, Poznan, Prága népe egyaránt értésére adta a hatalom addigi birtokosainak, hogy elege van a feudális zsarnokságból. Bécs forradalma nemcsak a Pozsonyban ülésező követeket sarkallta cselekvésre.

Pestre március 14-én érkezett meg a hír. Egy 25 éves fiatalember, a forradalmi ifjúság vezetője ekkor már eldöntötte: „ holnap ki kell vínunk a sajtószabadságot! És ha lelövöldöznek? isten neki, ki várhat ennél szebb halált?

E gondolatokkal hajtotta nyugalomra a fejét március 14-én este Petőfi Sándor.

Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben indultak el a Pilvaxból, hogy csatlakozásra bírják a pesti egyetemistákat.  Előbb az orvoskar, majd a mérnöki kar hallgatói, végül a jogászok csatlakoztak a menethez, immáron mintegy kétezren.  A 12 pontot és a Nemzeti dalt Landerer és Heckenast nyomdájában próbálták kinyomtatni Petőfi, Vasvári, Jókai, Irínyi, Degré és Vidats János. Landerer javaslatára Irinyi a nép nevében lefoglalt egy nyomdagépet, amelyen kinyomtatták a forradalmi íratokat.

Mit kíván a magyar nemzet:

  • Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
  • Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
  • Évenkinti országgyülést Pesten.
  • Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  • Nemzeti őrsereg.
  • Közös teherviselés.
  • Urbéri viszonyok megszüntetése.
  • Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
  • Nemzeti Bank.
  • A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
  • A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  • Unio.

 

A nyomda előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer, még nyomdafestékes és az esőtől nedves példányokat. A délután folyamán elterjedt hírek ellenére a Helytartótanács nem mert katonai erőszakot elkalmazni, hanem elfogadta a Tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsátotta, és eltörölte a a cenzúrát.

Pest forradalma- ellentétben a Párizséval, Bécsével és Berlinével – vértelen volt. Maga a forradalom azonban még kevés lett volna az átalakulás keresztülviteléhez. Az eredmények rendszerré formálásához, törvényesítéséhez a Kossuth felirati javaslatával Bécsbe utazó országgyülési küldöttség sikerére volt szükség.

Az országgyűlési küldöttség bécsi útjának sikerét már a pesti forradalomról érkező hírek is elősegítették. A pesti forradalom sikerét nemcsak a magyar, hanem a nemzetiségi lakosság is örömmel fogadta. 1848. április 11-én hivatalba lépett a Batthyány-kormány és az uralkodó I. Ferdinánd császár szentesítette az országgyűlés által megalkotott harmincegy törvénycikket. A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságúak voltak a közteherviselésről, az úrbéres szolgáltatásokról, a papi tizedről, illetve az ősiség eltörléséről szóló törvénycikkek. Ezek az úgynevezett áprilisi törvények a magyar lakosság 80 százalékát érintették, s juttatták polgári tulajdonhoz. A XVIII. törvénycikk érvényesítette a sajtószabadságot. 

Fontos rendelkezés volt a bevett vallások egyenjogúsításáról és végül  a belső rendfenntartó erő a nemzetőrség létrehozásáról szóló törvénycikk.

A törvényekkel olyan állam jött létre amely rendelkezett az önállóság legfontosabb kellékeivel. Az önállóság fontos biztosítéka volt az önálló pénzügy megteremtése is, amely Kossut Lajos pénzügyminiszter nevéhez fűződik. Kossuth szinte teljesen üres államkincstárat vett át 1848 áprilisában. A magyar kormány nem volt hajlandó részt vállalni a csillagászati összegekre rúgó osztrák államadósságból, mondván, hogy az adóságokat az ország megkérdezése nélkül csinálták,  s nem reá költötték. 

Kossuth csakhamar úrrá lett a helyzeten. Úgy próbálta megerősíteni az ország pénzügyi helyzetét, hogy önálló bankjegyet bocsátott ki.  A magyar hadsereg a honvédség megalakításával a magyar állam sokáig sikeresen védeni is tudta szuverenitását. És végezetül mondjuk együtt bátran félelem nélkül 

Mit kíván a magyar nemzet:

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.