Szeged

100 éve Szeged: A röszkei „paprikalázadás” története

100 éve Szeged: A röszkei „paprikalázadás” története

Egy falu állt ki a maga igazáért.

Böjthe Sándor
3 órája
100 éve Szeged: A röszkei „paprikalázadás” története

1925. március 13-án a „Szeged” című napilap közölte a hírt, miszerint a kormányzó pertörlést rendelt el, így megszűnt az összes bűnvádi eljárás a 35 vádlott ellen, köztük Szántó József malomtulajdonos és a helyi paprikatermelők ellen.

A történet még 1919 novemberének végén kezdődött, amikor a paprikaközpont megbízottjai – Salvó Hugó és Mecsér József – Röszke–Szentmihálytelekre érkeztek, hogy a Friedrich-kormány rendelete alapján megtiltsák a paprika engedély nélküli őrlését. A település lakói ezt az intézkedést úgy értékelték, hogy elveszik tőlük a megélhetésüket: paprikájukat csak nyomott áron adhatták volna el, miközben a környékbeli, megszállás alatt lévő területeken háromszoros áron cserélt gazdát az értékes fűszer.

 

A rendelet hatalmas felháborodást váltott ki. Másnap, amikor a tisztviselők már rendőri kísérettel tértek vissza a faluba, a lakosság a templom előtt gyűlt össze. Fegyverük ugyan nem volt, de botokkal, husángokkal, ásóval és vasvillával álltak ellen – ahogyan azt a korabeli tudósítások megörökítették. A rendőröket megverték, visszavonulásra kényszerítették, és a tömeg határozatot hozott: bárki jöjjön is, nem engedik végrehajtani a rekvirálást.

 

A hatóság nem hagyta annyiban. Másnap már Pottyondy Miklós, szegedi városi rendőrkapitány vezetésével erős karhatalom vonult Röszkére. A harangok megkondultak, a lakosság újra fegyvert fogott – amije volt: kapát, ásót, vasvillát. Valóságos csata bontakozott ki a templom környékén, ahol a rendőrség végül fegyveres erővel szorította vissza az ellenállókat.

 

A véres összetűzésnek több sebesültje és egy halálos áldozata is volt. A paprikaközpont emberei végül elérték céljukat, de a kormány az általános fölháborodás hatására rövid időn belül visszavonta a rendeletet.

A történtek után mégsem maradt következmények nélkül a lázadás: az ügyészség vádat emelt Szántó József malomtulajdonos és 34 röszkei lakos ellen, hatósági személy ellen irányuló fegyveres erőszak vádjával. Az ügy évekig húzódott, csak 1924 márciusában tűzte ki a Szegedi Törvényszék az első főtárgyalást.

A védelem – dr. Barta Dezső ügyvéd vezetésével – akkor már kérte a tárgyalás elnapolását, arra hivatkozva, hogy a kormányzónál pertörlés iránti eljárás indult, tekintettel a történelmi környezetre és a forradalmak utáni zavaros időkre.

A kérelemről 1925 tavaszán végül döntés született: a kormányzó elrendelte az eljárás megszüntetését, az akták lezárását. A röszkei „paprikalázadás” ügye ezzel végleg lezárult, ám az emléke – mint egy forrongó korszak lenyomata – még megmaradt.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.