100 éve Szeged: A röszkei „paprikalázadás” története

1925. március 13-án a „Szeged” című napilap közölte a hírt, miszerint a kormányzó pertörlést rendelt el, így megszűnt az összes bűnvádi eljárás a 35 vádlott ellen, köztük Szántó József malomtulajdonos és a helyi paprikatermelők ellen.

A történet még 1919 novemberének végén kezdődött, amikor a paprikaközpont megbízottjai – Salvó Hugó és Mecsér József – Röszke–Szentmihálytelekre érkeztek, hogy a Friedrich-kormány rendelete alapján megtiltsák a paprika engedély nélküli őrlését. A település lakói ezt az intézkedést úgy értékelték, hogy elveszik tőlük a megélhetésüket: paprikájukat csak nyomott áron adhatták volna el, miközben a környékbeli, megszállás alatt lévő területeken háromszoros áron cserélt gazdát az értékes fűszer.

A rendelet hatalmas felháborodást váltott ki. Másnap, amikor a tisztviselők már rendőri kísérettel tértek vissza a faluba, a lakosság a templom előtt gyűlt össze. Fegyverük ugyan nem volt, de botokkal, husángokkal, ásóval és vasvillával álltak ellen – ahogyan azt a korabeli tudósítások megörökítették. A rendőröket megverték, visszavonulásra kényszerítették, és a tömeg határozatot hozott: bárki jöjjön is, nem engedik végrehajtani a rekvirálást.

A hatóság nem hagyta annyiban. Másnap már Pottyondy Miklós, szegedi városi rendőrkapitány vezetésével erős karhatalom vonult Röszkére. A harangok megkondultak, a lakosság újra fegyvert fogott – amije volt: kapát, ásót, vasvillát. Valóságos csata bontakozott ki a templom környékén, ahol a rendőrség végül fegyveres erővel szorította vissza az ellenállókat.

A véres összetűzésnek több sebesültje és egy halálos áldozata is volt. A paprikaközpont emberei végül elérték céljukat, de a kormány az általános fölháborodás hatására rövid időn belül visszavonta a rendeletet.

A történtek után mégsem maradt következmények nélkül a lázadás: az ügyészség vádat emelt Szántó József malomtulajdonos és 34 röszkei lakos ellen, hatósági személy ellen irányuló fegyveres erőszak vádjával. Az ügy évekig húzódott, csak 1924 márciusában tűzte ki a Szegedi Törvényszék az első főtárgyalást.

A védelem – dr. Barta Dezső ügyvéd vezetésével – akkor már kérte a tárgyalás elnapolását, arra hivatkozva, hogy a kormányzónál pertörlés iránti eljárás indult, tekintettel a történelmi környezetre és a forradalmak utáni zavaros időkre.

A kérelemről 1925 tavaszán végül döntés született: a kormányzó elrendelte az eljárás megszüntetését, az akták lezárását. A röszkei „paprikalázadás” ügye ezzel végleg lezárult, ám az emléke – mint egy forrongó korszak lenyomata – még megmaradt.