Így újulhatna meg a szegedi Boszorkánysziget?
A déli Tisza-híd fejlesztésének tervei is hatással lesznek erre
Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátor, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa beszélt.
Az egyetem honlapjának adott interjúból kiderült, hogy a kutatás egyik része a szegedi Boszorkánysziget lehetséges megújulásával foglalkozik.
Dr. Nagy Gyula bemutatta, hogy a Boszorkánysziget informális zöld tere a városnak, vagyis egy természetes, vadon jellegű hely, amely nem rendelkezik kiépített infrastruktúrával (játszótér, padok, telepített növényzet) és karbantartott zöld területtel (mint egy park, vagy kert).
A helyiek mégis szívesen használják pihenésre, sétákra vagy más szabadidős tevékenységekre.
Úgy véljük, hogy a vadon jellegének megőrzése elengedhetetlen. Ezt a közösségi gyűlés résztvevői is megerősítették, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a terület jelenlegi rossz állapota és a helyenként tapasztalható problémás körülmények mindenképpen rendezést igényelnek
- mondta.
A szakember abba is beavatott, hogy a tervek szerint a Boszorkánysziget megújulása valahol a formális és informális zöldterületek között képez majd átmenetet. Vagyis egy olyan köztes zöldterület jön létre, amely a természetes környezetet megőrzi, miközben kulturált, karbantartott sétányokat és tanösvényeket biztosít a látogatóknak.
Ugyanakkor hozzátette, a déli Tisza-híd fejlesztésének tervei is hatással lesznek arra, hogy milyen irányba halad a Boszorkánysziget területrendezése.
A kutatásról ITT olvashat teljes egészében.
