Így újulhatna meg a szegedi Boszorkánysziget?

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátor, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa beszélt.

Dr. Nagy Gyula bemutatta, hogy a Boszorkánysziget informális zöld tere a városnak, vagyis egy természetes, vadon jellegű hely, amely nem rendelkezik kiépített infrastruktúrával (játszótér, padok, telepített növényzet) és karbantartott zöld területtel (mint egy park, vagy kert).

A helyiek mégis szívesen használják pihenésre, sétákra vagy más szabadidős tevékenységekre. 

- mondta.

A szakember abba is beavatott, hogy a tervek szerint a Boszorkánysziget megújulása valahol a formális és informális zöldterületek között képez majd átmenetet. Vagyis egy olyan köztes zöldterület jön létre, amely a természetes környezetet megőrzi, miközben kulturált, karbantartott sétányokat és tanösvényeket biztosít a látogatóknak.

Ugyanakkor hozzátette, a déli Tisza-híd fejlesztésének tervei is hatással lesznek arra, hogy milyen irányba halad a Boszorkánysziget területrendezése.