Száz éve Szeged: „Sütőbankot" alapítottak a szegedi sütőiparosok

A Szeged száz évvel ezelőtti számában arról írt, hogy a háború utáni időkben rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a kisiparosok és a kiskereskedők. A helyzetükön pedig tovább rontott, hogy számukra szinte lehetetlen volt hitelhez jutni, vagy ha mégis

A Szeged tudósítója szerint, a kisiparosok közül is az egyik legrosszabb helyzetben a sütőipar volt, amelynek a hatásai főleg Szegeden jelentkeztek, mivel az ágazatban dolgozók szegediek száma szinte megkétszereződött az első világháború kezdetétől 1924-ig. 

Mint beszámoltak, a fővárosban hárommilliárd korona alaptőkével megalakították a "Sütőbankot", amelynek "elsőrendű feladata, hogy működésével — amely a Sütőiparosok Országos Szövetségének kebelén belül történik — hitelt biztosítson olcsón a sütőiparosok számára."

A "bank" azonban nem csak hitelek folyósításával foglalkozott, hanem árú- és anyagbeszerzéssel is, amellyel a tudósítás szerint nem csak leküzdötték a hiányt, hanem olcsóbbá is tették az alapanyagokat.

- számoltak be az 1924. november 15-én kiadott lapban.

Kiemelték, a szegedi fiók összesen 110 szegedi sütőiparos és 10 cukrász számára biztosít olcsón hitelt anyagbeszerzésre, vagy üzemi kiadásokra. A szolgáltatást pedig az egészen kisüzemek is igénybe vehetik, amelyeknek a bankok eddig nem adtak hitelt.