100 éve Szeged: A Dómot eltakaró építkezéseket kritizálták

Ahány ember, annyi féle elképzelés, főleg ha valaminek a kinézetéről van szó. Nem volt ez másképpen 100 évvel ezelőtt sem, amikor építették a palotás Szegedet. Az 1924. november 9-én megfogalmazott kritikát azonban nem vállalta névvel az író, humorosan "Kőmives Kelemen" álnévvel publikálták azt, de utólag már tudjuk, hogy Cs. Sebestyén Károly volt a szerzője, aki a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója lett a későbbiekben, valamint tanított a szegedi egyetemen is.

A templomtéri városi bérpalota

A fogadalmi templom mögött épülő új városi bérpalota munkája annyira haladt, hogy a pincefalak felépítésével a munkaprogram ezidei része e napokban befejeződik. Az épülő palota a város egyik legrégibb részén, úgyszólván történelmi helyen, a régi várnak árokkal és sánccal körülövezett külvárosában, a Palánkban áll, ahol a középkorban magyarok, azután törökök, később szerbek és németek építettek évszázadokon keresztül lakóházakat. Így hihető volt, hogy a palota alapozási munkálatainál esetleg valamilyen régiségek kerülnek elő, vagy régi épületek alapfalai tárulnak fel. A városi múzeum éppen ezért állandó figyelemmel kísérte az alapásást, sajnos, igen csekély eredménnyel. Alapfalakra bőven bukkantak, de valamennyi csak a közelmúlt időből való volt, leginkább a régi Sobay-féle ház igen kezdetleges módon rakott alapfalai voltak azok. Nevezetet csak az volt, hogy igen nagymennyiségű terméskő került ki a földből. Nagy darab idomtalan homok és mészkőtömbök, amelyek láthatóan másodlagos elhelyezésben, bele voltak építve az alapokba. Valószínűleg valamely romokban heverő épület falaiból kerültek ki annak idején. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy volt a kövek között egynehány gondosan megfaragott darab, amely valamikor ablak-, vagy ajtókeret lehetett. 

A gót stilben épült Szent Demetertemplom tudvalevőleg a török uralom alatt elpusztult, boltozata beszakadt, úgy, hogy a város visszavétele után a templomot katonai raktárnak használták. Mikor aztán 1725-ben kezdetét vette a templom helyreállítása, a még ma is meglevő barok boltozat kedvéért lebontották a még megmaradt gót boltíveket és bordákat s az innen kikerült faragott köveket aztán részint a várfalba rakták, részint az akkor és azután épülő magánházak fundamentumaiba használták. 

A most épülő bérpalota helyén, a Somogyi- és Révay-utca sarkán állott az u. n. Sobay-ház. Alacsony, hosszú földszintes ház volt, néhány évvel ezelőtt bontották le. Sobay György, Szeged város tiszti főorvosa építette, aki 1846-ban halt meg 83 éves korában, Sobay doktor nevezetes embere volt a régi Szegednek. Emlékét a főgimnáziumba járó két tanuló részére hagyományozott alapítványa tartja fenn. Még egy másik épületről van tudomásunk, amely ezen a tájon állott. Ez gróf Nádasdy László Csanádi püspök székháza, azelőtt kincstári élelmezési épület volt, amely a Szent Demetertemplom mellett, a mai Révay-utcában állott. Ha tehát csakugyan ide a most épülő új bérpalota mellé tervezik az új püspöki palotát, akkor az már a második püspöki székház lesz ugyanazon a helyen. 

Még néhány szó az épülő új palotáról. Nem láttuk a ház tervrajzát, de azt mondják, hogy a homlokzata román stílusú lesz, ugyanolyan, mint a fogadalmi templomé. Nem tudjuk, miért kell a háznak éppen ilyennek lenni, mikor ezt sem célszerűségi, sem esztétikai okok nem kívánják, sőt éppen ezek ellenzik annak alkalmazását. Középkori stílusban tervezett házaknak igen magas tetejük van. Magas háztető építése pedig sok pénzbe kerül, ami sehogy sem egyezik a mai kor takarékos építésmódjával. De a magas háztető ezen a házon már azért sem kívánatos, mert ezzel még jobban elzárja a rálátást a templomra, még az újszegedi oldalról való képet is elrontja, mivel teljesen eltakarja a templom körvonalait. Elég baj már az is, hogy a palotát olyan közel építették a templomhoz. Ezt minden ember sajnálattal állapíthatja meg, aki csak arrafelé jár és látja a helyzetet. Ezt hiába magyarázza a mérnökség, itt hiba történt. Ha viszont alacsony fedelet építenek a házra, akkor stílustalan lesz az, bármennyi félkört és román stilü díszítményt raknak rá a homlokzatára, mert másról, mint ilyen olcsó állhomlokzatról itt úgysem lehet szó. Azért inkább csináljanak valami egyszerű korszerű modern homlokzatot, mint egy rosszul ráillő, esetleg gyengén sikerülő román stilüt. Mert ez utóbbit vagy nagyon jól, vagy sehogysem kell megcsinálni. Nem szabad elfelejteni, hogy középkori slilü tervezéshez nem elegendő az, hogy valaki kiváló építész legyen, ahhoz még külön művésznek is kell lenni. Pedig amióta meghalt Schulek Frigyes, nem tudunk magyar művészt, aki valódi román stílusban igazán szépet és stilszerűet tudna tervezni.