Szeged szerepe büszkeséggel tölthet el mindenkit - az '56-os forradalomra emlékeztek

Amikor 1956 október 16-án Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) csak sejteni lehetett, hogy valami rendkívüli dolog kezdeményezői voltak a szegedi egyetemi hallgatók. Október 20-a után az ország valamennyi felsőoktatási intézménybe küldötteket menesztett a MEFESZ. A forradalom kitörése előtti napon, október 22-én csatlakoztak a MEFESZ-hez a budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákgyűlések. A budapesti nagygyűlés vendége volt a szegedi Kiss Tamás joghallgató is. Október 23-án a diákok kezdeményezésére tömegtüntetések kezdődtek Budapesten, ami rövid idő alatt átterjedt az ország több pontjára is.

Majd az 1956. november 4-i orosz intervenció és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása teljesen új katonai és politikai körülményeket teremtett. A szovjet egységek a város stratégiai helyzete miatt Szegedet már november 4-én bekerítették. Megszállták az öthalmi volt ÁVH laktanyát, és harcálláspontot rendeztek be. November 5-én hajnalban már nagyobb szovjet haderő jelent meg Újszeged felől, a szegedi oldalon hídfőállást létesítettek, majd harckocsik vonultak át a városon. Egyes felfegyverzett, de nem szervezett csoportok rálőttek a szovjet alakulatokra a Kossuth Lajos sugárúton és a Rákóczi térnél, valamint a színháznál. Kézifegyverekkel voltak felszerelve, így esélyük sem volt a túlerő ellen.