100 éve Szeged: Klebelsberg kiállt a szegedi egyetemről kitiltott zsidó hallgatók mellett

Elharapódzó vita alakult ki 1924-ben az egyetem és a helyi zsidó szentegylet között. Végül személyesen a kultuszminiszternek, Klebelsberg Kunónak kellett közbenjárnia.

A Szeged nevű lap "hullabotrányként" emlegetett esetéről éppen ma 100 éve számolt be, aminek kiindulópontja egy 1876-os törvény volt, miszerint a hozzátartozók nélkül elhunyt zsidó személyeket, át kell adni az egyetem számára tanítási célokra. A szegedi zsidó közösség azonban ellenállt a törvénynek, az egyetem számára nem bocsátotta rendelkezésre a holttesteket, amiből - mint a lap fogalmazott - presztízskérdést csinált a szegedi orvosi kar. 

A helyzet végül odáig fajult, hogy az egyetem határozatban tiltotta ki a zsidó vallású orvostanhallgatókat a boncolásokról, amelynek szigorlata nélkül le sem tudtak volna diplomázni. 

Klebelsberg Kunó miután értesült az esetről, így nyilatkozott:

Politikai botránnyá nőtte ki magát

Az egyetem rektora azonban megpróbált ellenállni a miniszteri felszólításnak, ami érthetően megütközést váltott ki politikai körökben. Dr. Csengery János rektor azzal érvelt, hogy túl kevés garanciát lát arra, hogy a zsidó szentegylet a jövőben a törvénynek megfelelően kiszolgálja-e a hozzátartozók nélküli holttesteket - amit korábban feltételként szabott meg a zsidó vallásúak visszaengedésére. A rektor sérelmezte azt is, hogy Klebelsberg nem tért ki arra, hogy milyen módon érvényesítik majd a holttestek kiadásáról szóló törvényt, az illetékes hatóságok mikor és milyen felhatalmazást fognak kapni annak betartatására.

- idézte a rektort a Szeged. Dr. Csengery János hozzátette, a zsidó vallású orvostanhallgatókat eddig semmilyen sérelem nem érte, mivel bár a határozat ki lett függesztve a kitiltásukról, bonctani gyakorlatukra eddig még nem is került volna sor. Végezetül azt is elmondta, bizakodik abban, mire az ő gyakorlatukra is sor kerül, addigra rendeződik a helyzet.