Mérgező, vagy egészséges a szegedi csapvíz?

A Pénzcentrum állítása alapján problémás a szegedi ivóvíz, Szegedi Vízmű Zrt. szerint viszont egészségügyi szempontból kifogástalan a víz minősége.

A Pénzcentrum az egyetemi városok ivóvizeit vette górcső alá, amelyben Szegeddel kapcsolatban megemlítette, hogy az " indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű az ivóvíz." 

A Szegedi Vízmű Zrt. a Rádió88-on keresztül reagált a hírre: 

– közölték. Hozzátették, a Vízmű a kormányrendeletben meghatározott rendkívül szigorú szabályok és önellenőrzési terv szerint végzi az ivóvíz ellenőrzését és minősítését az akkreditált laboratóriumában, ami az év során több mint ezer mintavételt, és tízezernél is több vizsgálatot jelent. A kifogásolt fogyasztói helyeken, valamint meghatározott önellenőrzési helyeken kontroll mintákat vettek, ami megfelelt az előírásoknak.

A Pénzcentrum cikke a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataira hivatkozott, amelyet a SzegedMa szerkesztősége is megnézett. Ez alapján Szegednél tényleg az a megjelölés szerepel, hogy "indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz". A mérés alapján szinte mindenre 100 százalékos megfelelést kapott a szegedi ivóvíz, három paraméterre kapott 99 százalék felettit, 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ leírása szerint azonban az ammóniumnak önmagában nem ismert egészségkárosító hatása, de szennyeződésre utalhat, íz- és szagproblémák forrása lehet.

Tehát ha nem zavar minket az ammónium íze és szaga, akkor nyugodtan kortyolhatunk a szegedi csapvízből, semmilyen egészségügyi problémától nem kell tartanunk – legalábbis, ha a lakásunk csövei rendben vannak.

A belvárosban mérgező víz is folyhat a csapból

Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig. Az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást (pl. ólom kioldódás, baktériumszaporodás) nem tükrözik. A belső hálózatok megfelelő állapotáért és üzemeltetéséért, az ott bekövetkező vízminőségi változásokért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.

Szintén a Nemzeti Népegészségügyi Központ készített korábban egy térképet a lakásokon belüli ólomkockázatról:

Az ivóvízben levő ólom kockázatának becslése az országos ólomkockázat-felmérés (ún. feltáró monitoring) eredményein alapul, amely egy országos szinten reprezentatívnak tekinthető vizsgálat, közel 2800 ivóvíz mintavétellel. Az ólomkockázat épülettömb szinten van megadva, ahol egy épülettömb az egymást keresztező utak, utcák által lehatárolt épületek csoportja. Az ólomkockázat meghatározásánál többek között az épületkort is figyelembe vették, a felhasznált épületkor adatok a 2011. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatalból származnak, tehát a térképek a 2011. után bekövetkezett változásokat nem jelenítik meg.