Emlékezés a holokauszt áldozataira

A holokauszt szegedi áldozataira emlékeztek vasárnap az egykori téglagyári gettónál és a zsinagógában rendezett gyászistentiszteleten.

A gyászistentiszteletet megelőzően koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a hajdani szegedi téglagyári gettó bejáratánál emelt Holokauszt-emlékoszlopnál. Az egykori gyárterületen kialakított gyűjtőtáborban 1944 júniusában kilencezer embert zsúfoltak össze Szegedről és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról. A táborból június 25. és 28. között három vonat indult Strasshofba és Auschwitzba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából 2091 ember vált a holokauszt áldozatává, további 612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket.

A mártírok

Szegeden a gettósításra vonatkozó polgármesteri rendeletet 1944. május 17-én adták ki. A zsidók nem hagyhatták el a számukra kijelölt területet, és semmiféle kapcsolatot nem létesíthettek a külvilággal. A zsúfoltságot, az egészségügyi kellékek hiányát és a mind rosszabb élelmezési helyzetet súlyosbította, hogy megszakították a gettó áram- és gázellátását.
A városban már hetekkel korábban gyűjtőtábort jelöltek ki – a Pick szalámigyár egyik sertésóljában, valamint a kis zsinagógában – mintegy 2200 délvidéki, elsősorban adai, magyarkanizsai és zentai zsidó számára. Őket Bajára szállították, majd valamennyiüket Auschwitzba deportálták május végén.
Júniusban a Szegeden és a térségben élő minden zsidót a szegedi téglagyár területére zsúfoltak. Az egykori gyár területén kialakított gyűjtőtáborban kilencezer ember érkezett a városból és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról.
A gyűjtőtáborból június 25. és 28. között három vonat indult Auschwitzba és a Bécs melletti Strasshofba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából több mint kétezer ember vált a holokauszt áldozatává, több mint hatszázan pedig a munkaszolgálat során vesztették életüket.