Díjeső a VI. Szegedi Papucs Napján
Szombaton hatodszorra ünnepelték a Szegedi Papucs Napját a Szentgyörgyi Albert Agórában, a műsorra zsúfolásig megtelt a színházterem, a színpadon 150 néptáncos fordult meg. A rendezvényen másodszorra adták át a Szegedi Papucsért díjat és kiosztották a papucshímző pályázat díjait is. A Szegedi Papucsért alapítvány díját Sallay Tibor népi iparművész kapta, aki nemcsak hagyományos kézzel hímzett papucsaival vívja ki az elismeréseket, hanem újragondolt papucsai is nagy sikerrel szerepelnek a népi iparművészeti zsűriken és jutnak el a világ számos pontjára.
A hatodik Szegedi Papucs Napja idei témája papucshímzés volt, szegedi és Szeged környéki néptáncegyüttesek gálaműsora, kiállítás, szakmai konferencia, papucsosok vására, hímzésbemutató, a tápéi gyékényesek bemutatója és kézműves foglalkozása fogadta a rendezvényre érkezőket. A rendezvény megnyitóján Vesmás Péter akadémikus, az MMA szegedi munkacsoportjának elnöke elmondta, hogy jó szívvel álltak a rendezvény mellé és támogatták a megvalósulást. Szögi Csaba és Bárkányi Ildikó a Szegedi Papucsért Alapítvány Szegedi Papucsért díját másodszor adták át idén, egy olyan személy kapja, aki sokat tesz a páratlan lábbeli fennmaradásáért. Tavaly elsőként Fetter Ferencné Marika népi iparművész, a Népművészet Mestere hímzőnek ítélte oda a kuratórium, idén a Szegedi Papucsért díjat Sallay Tibor népi iparművész kapta, csodálatos hagyományos és újragondolt papucsok készítőjeként.
A rendezvényen osztották ki az alapítvány, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége közös, a szegedi papucshímzés témájában hirdetett pályázatának díjait. A tavaly nyáron meghirdetett pályázatra 117 pályamunka érkezett, összesen két altémában, 2-2 kategóriában 3-3 díjat és 3-3 különdíjat osztottak ki. A papucshímzés-tervezés altéma hagyományos kategóriájának győztese a szegedi Hellné Papp Gyöngyi lett, míg az újragondolt kategóriát Borsodi-Tóth Judit nyerte meg Kalocsáról aprólékosan megtervezett gyöngyös papucsfejével. A papucsfej rajzpályázatára 20 iskolából, határon túlról is érkeztek pályamunkák. A kisebbek kategóriájának győztese a 10 éves Katona Hanna Tímea lett a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója, a nagyobbak kategóriáját a 18 éves Kerekes Orsolya, a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium tanulója nyerte meg.
A Szegedi Papucs Napja ünnepi műsorán 150 néptáncos gyermek táncolt Csonka Ferenc és zenekarának muzsikájára, közreműködött az Ásotthalmi Bogárzó Néptánccsoport, az Árendás Táncegyüttes és Kankalin Néptáncegyüttes Hódmezővásárhelyről, a Csanád Táncegyüttes, a Domaszéki Kiskaláris Néptáncegyüttes, a Kiszombori Néptánccsoport, valamint a helybeli Hatetudnád Tánctanoda és a Szeged Táncegyüttes. A műsor záró meglepetésszáma a Szeged Táncegyüttes senior csoportja volt dél-alföldi improvizációval, természetesen hímzett szegedi papucsokban. A műsor után az összes gyermek táncos és szüleik az Agóra udvarát megtöltve közös táncházat tartottak.
A szegedi papucsot népszerűsítő rendezvényhez kapcsolódó szakmai konferencián és kiállításon a papucshímzés rejtelmeibe lehetett mélyebb betekintést nyerni. A szegedi papucshímzés változásai, újragondolása témában tartott konferencián előadást tartott Attalai Zita iparművész, cipőtervező, Vukov Anikó Veronika néprajzkutató és Balássy-Berezvai Szénia ruhatervező. Az Agórában a következő év során megtekinthető kiállításon láthatóak a papucsfejhímző pályázat és a rajzpályázat legszebb pályamunkái, a papucshímző-tanfolyam okleveles hallgatóinak munkái és Frank Yvette hímzőkről készült fotói, valamint Horváth-Kriska Hajnalka papucshímzés mintájú ruhái.
SALLAI TIBOR
Sallai Tibor a papucskészítő mesterséggel a családi hagyományban ismerkedett meg. Dédnagyszülei az 1880-as évektől az 1960-as évek elejéig papucsosok voltak, gyermekkorában sok időt töltött el a műhelyükben. Édesapja férfiszabó volt, de a fiának biztosabb foglalkozást szeretett volna, ezért vasesztergályosnak taníttatta. De a szakma fortélyait elleste apjától és vállalkozó kisiparosként varrta a nadrágokat, majd a vászonpapucsokat nagy sikerrel.
1980-ban kezdett cipőket készíteni, hamarosan országos ismertséget szerezett. A 2000-es évek környékén a távol-keleti dömping miatt az üzemet be kellett zárni, és átállt át a kézzel varrott, méretes, férficipők készítésére, amit a mai napig is csinál. 2009-ben a Rátkai Sándor Alapítvány felkérésére elkezdett szegedi papucsot készíteni, és bemutatókat is tartott a témában, ekkor mélyedt el a papucs történetének kutatásában is. Létrehozta a Sallay Szegedi Papucs márkát, a papucsokat hagyományos eljárással, kizárólag természetes anyagokból készíti. A kaptafák kialakítása, a felsőrész hímzése, a papucsok minden összeállító művelete és a sarok is röszkei műhelyében készül, ahol feleségével együtt dolgozik. A megrendelőkkel személyes kapcsolatban áll, a papucsok egyedi igényeknek megfelelően és méretre készülnek.
A hagyományos formák mellett megújított modelleken is dolgozik. Felkérésre tervezett és kivitelezett szegedi papucsokat Pásztor Anita divattervezőnek és a Daalarna cégnek, állandó munkakapcsolatban van Attalai Zita Ferenczy Noémi-díjas iparművésszel.
2010-ben megkapta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kézműves Remek díját, 2022-ben Népi Iparművész címet kapott.
