Szombaton hatodszorra ünnepelték a Szegedi Papucs Napját a Szentgyörgyi Albert Agórában, a műsorra zsúfolásig megtelt a színházterem, a színpadon 150 néptáncos fordult meg. A rendezvényen másodszorra adták át a Szegedi Papucsért díjat és kiosztották a papucshímző pályázat díjait is. A Szegedi Papucsért alapítvány díját Sallay Tibor népi iparművész kapta, aki nemcsak hagyományos kézzel hímzett papucsaival vívja ki az elismeréseket, hanem újragondolt papucsai is nagy sikerrel szerepelnek a népi iparművészeti zsűriken és jutnak el a világ számos pontjára.
A hatodik Szegedi Papucs Napja idei témája papucshímzés volt, szegedi és Szeged környéki néptáncegyüttesek gálaműsora, kiállítás, szakmai konferencia, papucsosok vására, hímzésbemutató, a tápéi gyékényesek bemutatója és kézműves foglalkozása fogadta a rendezvényre érkezőket. A rendezvény megnyitóján Vesmás Péter akadémikus, az MMA szegedi munkacsoportjának elnöke elmondta, hogy jó szívvel álltak a rendezvény mellé és támogatták a megvalósulást. Szögi Csaba és Bárkányi Ildikó a Szegedi Papucsért Alapítvány Szegedi Papucsért díját másodszor adták át idén, egy olyan személy kapja, aki sokat tesz a páratlan lábbeli fennmaradásáért. Tavaly elsőként Fetter Ferencné Marika népi iparművész, a Népművészet Mestere hímzőnek ítélte oda a kuratórium, idén a Szegedi Papucsért díjat Sallay Tibor népi iparművész kapta, csodálatos hagyományos és újragondolt papucsok készítőjeként.
A rendezvényen osztották ki az alapítvány, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége közös, a szegedi papucshímzés témájában hirdetett pályázatának díjait. A tavaly nyáron meghirdetett pályázatra 117 pályamunka érkezett, összesen két altémában, 2-2 kategóriában 3-3 díjat és 3-3 különdíjat osztottak ki. A papucshímzés-tervezés altéma hagyományos kategóriájának győztese a szegedi Hellné Papp Gyöngyi lett, míg az újragondolt kategóriát Borsodi-Tóth Judit nyerte meg Kalocsáról aprólékosan megtervezett gyöngyös papucsfejével. A papucsfej rajzpályázatára 20 iskolából, határon túlról is érkeztek pályamunkák. A kisebbek kategóriájának győztese a 10 éves Katona Hanna Tímea lett a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója, a nagyobbak kategóriáját a 18 éves Kerekes Orsolya, a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium tanulója nyerte meg.
A Szegedi Papucs Napja ünnepi műsorán 150 néptáncos gyermek táncolt Csonka Ferenc és zenekarának muzsikájára, közreműködött az Ásotthalmi Bogárzó Néptánccsoport, az Árendás Táncegyüttes és Kankalin Néptáncegyüttes Hódmezővásárhelyről, a Csanád Táncegyüttes, a Domaszéki Kiskaláris Néptáncegyüttes, a Kiszombori Néptánccsoport, valamint a helybeli Hatetudnád Tánctanoda és a Szeged Táncegyüttes. A műsor záró meglepetésszáma a Szeged Táncegyüttes senior csoportja volt dél-alföldi improvizációval, természetesen hímzett szegedi papucsokban. A műsor után az összes gyermek táncos és szüleik az Agóra udvarát megtöltve közös táncházat tartottak.
A szegedi papucsot népszerűsítő rendezvényhez kapcsolódó szakmai konferencián és kiállításon a papucshímzés rejtelmeibe lehetett mélyebb betekintést nyerni. A szegedi papucshímzés változásai, újragondolása témában tartott konferencián előadást tartott Attalai Zita iparművész, cipőtervező, Vukov Anikó Veronika néprajzkutató és Balássy-Berezvai Szénia ruhatervező. Az Agórában a következő év során megtekinthető kiállításon láthatóak a papucsfejhímző pályázat és a rajzpályázat legszebb pályamunkái, a papucshímző-tanfolyam okleveles hallgatóinak munkái és Frank Yvette hímzőkről készült fotói, valamint Horváth-Kriska Hajnalka papucshímzés mintájú ruhái.
SALLAI TIBOR
Sallai Tibor a papucskészítő mesterséggel a családi hagyományban ismerkedett meg. Dédnagyszülei az 1880-as évektől az 1960-as évek elejéig papucsosok voltak, gyermekkorában sok időt töltött el a műhelyükben. Édesapja férfiszabó volt, de a fiának biztosabb foglalkozást szeretett volna, ezért vasesztergályosnak taníttatta. De a szakma fortélyait elleste apjától és vállalkozó kisiparosként varrta a nadrágokat, majd a vászonpapucsokat nagy sikerrel.
1980-ban kezdett cipőket készíteni, hamarosan országos ismertséget szerezett. A 2000-es évek környékén a távol-keleti dömping miatt az üzemet be kellett zárni, és átállt át a kézzel varrott, méretes, férficipők készítésére, amit a mai napig is csinál. 2009-ben a Rátkai Sándor Alapítvány felkérésére elkezdett szegedi papucsot készíteni, és bemutatókat is tartott a témában, ekkor mélyedt el a papucs történetének kutatásában is. Létrehozta a Sallay Szegedi Papucs márkát, a papucsokat hagyományos eljárással, kizárólag természetes anyagokból készíti. A kaptafák kialakítása, a felsőrész hímzése, a papucsok minden összeállító művelete és a sarok is röszkei műhelyében készül, ahol feleségével együtt dolgozik. A megrendelőkkel személyes kapcsolatban áll, a papucsok egyedi igényeknek megfelelően és méretre készülnek.
A hagyományos formák mellett megújított modelleken is dolgozik. Felkérésre tervezett és kivitelezett szegedi papucsokat Pásztor Anita divattervezőnek és a Daalarna cégnek, állandó munkakapcsolatban van Attalai Zita Ferenczy Noémi-díjas iparművésszel.
2010-ben megkapta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kézműves Remek díját, 2022-ben Népi Iparművész címet kapott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.