Vasárnapi kávé: a világ legjobb sportja nem csupán a fiúké

Szegeden ez idei, mert azt láttuk, hogy van rá igény, 89 gyerek közül 27 kislány. A lányoknál egyre jobban elterjedt ez a sportág. Idén úgy döntöttünk indítunk mi is egy U25B-s csapatot, amiben az a szabály, hogy a 2012-es, illetve annál idősebb lányok szerepelhetnek. Ami az jelenti, hogy egy U12-es lány is egészen 24 éves korig játszhat – ez egy elég nagy lehetőséget kínál. Ezen belül a B-bajnokságban indultunk, szándékosan egy alsóbb ligát választottunk, hogy ne egyből mély víz legyen számukra

Szegeden van egy ilyen fúzió a szabadkai, illetve az újvidéki lányokkal is, nálunk kapnak lehetőséget, hogy játszanak, mivel náluk sajnos erre nincs lehetőség. Náluk nem csak a lányoknál nincs bajnokság, hanem utánpótlás bajnokság sincs. Gazdaságilag sajnos nincs rá lehetőségük, úgy, hogy kis túlzással megállt náluk a sportélet. Ezáltal próbálnak magyar lehetőségeket keresni. Az U25-ös női csapatunkban is van 8-10 szerb lány, akit így tudunk meghívni a keretünkben – ők azért erősítések, mert szerb válogatottak

Ha valaki jégre megy, akkor onnan nehéz átnyargalni másik sportra, mert ez általában tetszik nagyon a gyerekeknek. Ez egy gyors sport, labdajátéknak mondják. Izgalmas játék, ahol sok nevetés, sok öröm és sok játék van

Amikor egy kisgyerek idejön, hogy ő jégkorongozni szeretne, akkor azt szeretnénk ha jól érezni magát itt. Természetesen mi, mint edzők és szakemberek, mi a versenysport irányába szeretnénk mindenkit terelni. Amennyiben ő úgy dönt, vagy esetleg úgy látjuk, hogy (képességekben minden ember más) nem sikerül neki, akkor egyfajta rekreációs irányba próbáljuk terelni őt. Ezért vannak B és C bajnokságok is. Nem csak az jöhet ide, akiből mi válogatott jégkorongozót szeretnénk csinálni

Nagyon jó sokan dicsérnek, meg jó sorba is kerülök, nagyon jól össze tudok velük játszani, nagyon szeretek játszani a fiúkkal is. Osztálytársai közül sokan megdicsérik, hogyha meccsre megyek, szurkolnak nekem.

Nagyon szeretek korcsolyázni és szeretek gyorsan menni. Az emberek amikor mondják, hogy ez milyen lövés volt, akkor az nagyon jól esik és ez nagyon ott tart engem. Az eséseket és az ütközéseket még gyakorolnom kell, fejlesztenem kell, mert nem nagyon mennek az ütközések, de nem ijedek meg tőlük. Hogyha felkenek a palánkra akkor sem hátrálok meg. Szüleim ha nem is tudnak velem lenni a mérkőzésen, mindig nézik a meccseket, szurkolnak nekem utána pedig felhívnak, hogy hogy sikerült.