Gépjárművezető szakoktatót kérdeztünk, mi állhat a rendszeres villamos balesetek mögött
Hiába haladnak egy kötött pályán a villamosok, rendszeresek a velük való balesetek, kiváltképp a Tisza Lajos körútnál. Majoros Gabriella gépjárművezető szakoktatót kérdeztük, mi állhat a rendszeres balesetek mögött, illetve mivel lehetne azokat megelőzni.
Aki azokban a városokban lakik, ahol villamosforgalom van, naponta találkozik azzal a járművel, ami kötött pályán, sínen halad. Ezért naponta használja az ezzel kapcsolatos szabályokat - emelte ki lapunknak a szakoktató. Hozzátette, a KRESZ külön fejezetet szán arra, hogyan közlekedjünk villamospályával ellátott úttesten.
Van, aki azt vallja, a villamosnak mindig elsőbbsége van, az a biztos. De ez nem így van, és nem ennyire egyszerű.
Szegeden van olyan, hogy fényjelző berendezés irányítja a forgalmat egy kereszteződésben, ami egyértelműsíti, kinek mikor szabad haladni, és mikor tilos. Vannak úgynevezett fedező-jelzők, amik a villamos érkezésekor szabad utat biztosítanak a szerelvénynek és vannak a körforgalmak, ahol az a szabály, hogy a villamosnak mindig elsőbbsége van.
Ezekkel kapcsolatban érdemes újra felütni a KRESZ könyvet, ha valaki bizonytalan
- hívta fel a figyelmet a szakoktató. Mint részletezte, a Boldogasszony sugárúton, Kossuth Lajos sugárúton, Petőfi Sándor sugárúton, József Attila sugárúton, Kálvária sugárúton és a Tisza Lajos körúton is van olyan lehetőség, hogy a járművek a villamospálya mellett haladnak és a kanyarodáskor, megforduláskor keresztezik a villamospályát. A szabály egyértelmű: A kanyarodó jármű elsőbbséget ad az egyenesen haladóknak. Az elsőbbséggel rendelkező jármű pedig egyértelműen a villamos. A Kossuth Lajos sugárútról a Fekete sas utcára pedig balra kanyarodáskor ráhajthatunk az azonos irányú villamospályára, mert ez itt bizony nyílt villamospálya. Ma már csak ez az egy ilyen lehetőség van Szegeden.
Én mindig azt tanítom, hogy sínen úgy nem hajtunk át, hogy ne néznénk körül, legyen az bármilyen. Valamint a sínpálya mellől kanyarodva soha nem fordulunk rá addig, amíg meg nem győződtünk arról, hogy ott semmilyen jármű nem közlekedik!
Kiemelte, a balra kanyarodásnál szabály az is, hogy egyenes kerékkel várunk, amíg nem tudunk elindulni. Az elforgatott kormány ugyanis veszélyes lehet, ha a mögöttünk lévő meglök, és azonnal a sínpályára tol. Kanyarodás előtt pedig meg kell győződni arról, hogy a mellettünk haladó sávban nem érkezik-e valaki, és hogy járművünk előzését nem kezdték meg.
Amennyiben a szabályok mindegyikét végrehajtja a járművezető, kizárt, hogy ne venné észre, hogy a sínen bárki közeledne.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vaskerekű járművek fékútja sokkal hosszabb, mint a gumikerekeseké. Vagyis, amíg a személygépkocsi - normál útviszonyok, jó fékek és abroncsok esetén - 50 km/h sebességről 15 méteren belül meg tud állni, hiszen a gumiabroncs kb. tenyérnyi felületen érintkezik az aszfalttal, addig a villamos 50 km/h sebességről - a sín púpos kialakítása miatt csak 1.5 cm szélesen érintkezik a kerekekkel - intenzív fékezésnél is 50 méter!
De veszély esetén a villamosvezetőnek figyelembe kell vennie az utasai testi épségét is, mert ő felel értük.
Mint Majoros Gabriella fogalmazott: A villamos elég nagy - akár 70 tonna is lehet, és elég hosszú is ahhoz, hogy "féljünk tőle" hogy keressük, mielőtt keresztezzük az útját, hogy ne történjen baj!
Az egyik ilyen hely a Boldogasszony sugárút végén, a Bem utcánál van, ott ugyanis a villamos keresztezi az egyenesen haladó útját, tehát kanyarodási szabály van, és nincsen fényjelző. Valamint a Széchenyi tér sarkán a bíróság épületénél, ha nem működne a fedező jelző - ami működő helyzetében villogó sárga fényt ad, ha szerelvény közeledik, akkor folyamatos sárga, majd pirosra vált - ugyanis itt a főútvonal egyenesen halad tovább, míg a villamos rá- illetve letér róla.
Külön kiemelte, a legveszélyesebb a villamospályát keresztezni ott, ahol takarásból érkezünk, ilyen pl. a Petőfi Sándor sugárút kereszteződésiben. Ezek az elsőbbségadások szintén fokozott óvatosságot és körültekintést igényelnek.
Mondhatjuk, hogy csekély kivétellel, - ami lehet pl. műszaki meghibásodás - a villamossal bekövetkezett balesetek oka mindig a gépkocsivezetőnél van, vagyis az ok figyelmetlenség
- jelentette ki a szakoktató, aki kitért a bizalmi elvre is. Azaz az egyik jármű vezetője bízik abban, hogy a másik jármű vezetője maradéktalanul betartja a szabályokat. Tehát jelen esetben, a villamos vezetője bízik abban, hogyha elsőbbsége van, akkor azt meg is kapja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.