Csak kevesen élvezhették a szegedi telefontoronyból a kilátást
Csongrád-Csanád vármegyében a 235 méteres szentesi tévétorony a legmagasabb épület, a város határában épült fém szerkezet a hatvanas évek óta rekorder. Első, és második ránézésre sem sok kedve van felmenni az embernek a karcsú torony tetejére. Nem úgy a vármegye második legmagasabb épületére, a szegedi telefontoronyra. Oda egésze biztos sokan felmerészkednének, csakhogy oda a nagyon kevés embernek van lehetősége feljutni.
Harminchárom emelet magas épület
A tornyot a nyolcvanas években a DÉLTERV tervei alapján a DÉLÉP építette meg, 1992-re készült el. A torony alapja kör alakú, 26 méter átmérőjű, betonteste 101 méter, erre épült az 57,18 méter magas vasszerkezet. A torony 158 méter magas, ami körülbelül egy 33 emeletes háznak felel meg. A vasbeton szerkezet egy csonka kúp alakú szerkezetben végződik, ahol különböző telekommunikációs antennák kaptak helyet, belül pedig adótermek vannak. A könnyebb munkavégzést elősegítendő, egy körbe forgatható peremdarut is beépítettek. A torony tetején, a karcsú vasszerkezeten úgynevezett akadályvilágítás van, ami a tornyot a levegőből, de a földről is jól láthatóvá teszi éjszaka is.
A Délmagyarország fotósa, Gyenes Kálmán 1991 szeptemberében fotózta az építkezést:
A toronyhoz kapcsolódik egy irodaépület, ahol telekommunikációs cégek irodái működnek. Az irodák a Rókusi körút felől ölelik a tornyot, ami így nem a körútról, hanem egy párhuzamos, névtelen szervizútról magasodik az égbe.
A vármegyében a második legmagasabb, 158 méterrel Szegeden a legmagasabb épület a telefontorony. A szegedi felhőkarcoló lista második helyezettje, a hasonló funkciót betöltő, 90 méteres szegedi tévétorony, amely Újszegeden, a Lövölde utcában található. Mivel 1988-ban épült, ezért négy évig ez a létesítmény volt a csúcstartó. A harmadik, Szeged talán legismertebb jelképe, a Fogadalmi templom, amelynek legmagasabb pontja 81 méterre van a felszíntől.
Nem lesz idegenforgalmi központ a torony
A létesítmény zárt, szinte egyáltalán nem látogatható. Az épületben a berendezéseket karbantartó szakemberek, az üzemeltető cég munkatársai, biztonságtechnikai szakemberek és tűzoltók dolgoznak, gyakorlatoznak időről időre. Egy időben sokan tudni vélték, hogy kilátót, és egy kávézót terveznek a toronyba, ezek megvalósítására azonban kevés esély volt. A csonka gúla alakzatban a kilátót a műszaki berendezések miatt nem lehet kialakítani, de ezt az alsó két részen sem lehetett ezt megoldani. Kávézót pedig azért sem tudnak kialakítani, mert a legalsó terasz is magasabban van, mint a környékbeli víztornyok legmagasabb pontja, így a vizet csak rendkívül költségesen lehetne oda feljuttatni.
Tiszta időben akár Hódmezővásárhelyig is ellátni a toronyből, de Szeged minden pontja egészen biztos látható, ez talán látszik a ritka videók egyikén:
Az épületben automata tűzoltó berendezés működik, volt rá példa, hogy riasztott is, de szerencsére csak „vaklárma” volt. A tűzoltók többször gyakorlatoztak az épületben. Ha veszélyhelyzetben kellene beavatkozniuk, akkor a lépcsőt kell használniuk. Mire a lépcsők tetejére ér egy tűzoltó, nagyjából két és fél tűzoltópalackot használ el.
Korabeli cikk a Délmagyarországban a toronyról, még az átadás előtt:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.