Múltidéző: A híd amiért egy emlékművet leromboltak, egy villamosvonalat megszüntettek +fotó +videó

A hetvenes években Szeged forgalma megkövetelte egy új híd építését, amit 1979-re meg is építettek. A hazai Tisza szakasz leghosszabb hídja az átadás óta az egyik legforgalmasabb közútja Szegednek.

Az már a hetvenes évek elején egyértelműen látszott, hogy a Belvárosi híd nem lesz elég a Szeged-Újszeged közötti forgalomnak, így a város új híd tervezésébe fogott. A hídnak a helye adta magát, a Római körút és az akkori Odesszai, mai Temesvári körút közé tervezték az átkelőt, ami közel teljessé tette a nagykörutat.

Ahhoz, hogy a híd megépüljön két „akadályt” kellett megszüntetni. Az egyik az akkori 2-es villamos volt, ami a Belváros és a Városi Stadion között járt a Tisza parton. A vonalon 1977 február 28-án közlekedett utoljára villamos, ezt később busszal, majd a 9-es trolival pótolták. Az újszegedi oldalon már komolyabb beavatkozásra volt szükség, a 73 évig magsodó Bertalan-emlékművet kellett elbontani. A nyolcemeletes ház magasságának megfelelő, 26 méteres vasbeton obeliszket robbantással próbálták meg eltüntetni. Ez csak részben sikerült, mert ahogy a korabeli videón látszik, az emlékmű nem rogyott össze, csak megdőlt a robbantás után, így a a maradványait el kellett bontani.

A híd megépítésére hat tervet készített az UVATERV vállalat, a tervek közül háromban a maihoz hasonló híd szerepelt, három terv viszont egy függőhíd megvalósítását tartalmazta. Végül egy acélszerkezetű, gerinclemezes gerendahíd mellett döntöttek, aminek a hossza 1290,5 méter, 19,4 méter széles, kétszer két sávot építettek az autóknak, a járókelők és a kerékpárosok mindkét oldalon egy-egy járdát kaptak. Az előkészítési munkák 1976-ban kezdődtek, a hidat 1977-ben a Ganz-MÁVAG kezdte építeni, a munkálatok két évig tartottak, a kivitelezésnek 627 millió forintos költségvetése volt. A hidat végül „november 7. tiszteletére”, 1979. november 5-én adták át. A Délmagyarország fotósa, Somogyi Károlyné több alkalommal is dokumentálta a munkálatokat, ebből most negyven soha, vagy csak nagy régen látott képet adunk közre.

A híd pillérjeinek cölöpjeit, Magyarországon először alkalmazott technológiával, 40 méterrel a térszín alá fúrták le, a cölöpök összhossza 7678 folyóméter. A híd elemei a GANZ-MÁVAG hídüzemében készültek Budapesten, azokat 100 tonnás úszódaru segítségével emelték a helyükre. Amikor összeért a híd, 15 milliméteres eltérés volt az elemek között, ami az időjárás miatt volt így, a végleges illesztéssel meg kellett várni a melegebb időjárást. Akkor már véglegesen összeért és illeszkedett is egymáshoz a híd minden eleme.

A Bertalan híd a mai napig a leghosszabb Tisza fölött átívelő híd Magyarországon, mögötte a 2022-ben átadott, Szolnokot elkerülő M4-es autópályához épült híd a második. Az átkelőt az évek során többször felújították, az a mai napig a város egyik legforgalmasabb közútja.