Ha önállóan indulna az egykori kormányzópárt, a küszöbben is elbukna
A baloldali pártok mindent megtesznek a hatalomért, pozíciókért harcolnak, aláírás gyűjtenek. Eközben Gyurcsány Ferenc már a biztos pozíciójában irányít.
A baloldalon 2022-ben a választás csodaszernek kiáltották ki az összefogást, a kormányváltásra látták az esélyt a pártok a közös listában. Már a listaállítás és azt megelőző előválasztás is káoszos és érdekcsoportok mentén, füstös szobákban, koccintással megpecsételt háttéralkuk alapján született meg.
A 2022-es kampány inkább egy sokfelvonásos bohózathoz hasonlított, az eredmények pedig önmagukért beszélnek.
Azóta a balliberális összefogás pártjai hol így, hol úgy gondolkodtak az összefogás folytatásáról. A június 9-én esedékes választások közeledtével egyre komolyabb a helyezkedés a baloldalon. A pártok hónapok óta, a legtöbbször nyíltan, a sajtóban üzengetnek egymásnak.
A cél a baloldalon: minél erősebb alkupozíció, és az ezzel járó Európa Parlamenti (EP), illetve önkormányzati pozíciók megszerzése.
A pártok azonban nem ugyanarról a rajtvonalról indulnak, így van akinek jóval távolabb van a célszalag.
Az MSZP a leghangosabb „összefogó”
Az egykor szebb napokat látott Magyar Szocialista Párt évek óta mélyrepülésben van, ma már a legoptimistább közvélemény-kutatások alapján is éppen csak megugraná az 5 százalékos küszöböt, ami az önálló parlamentbe jutáshoz szükséges. A mikropárttá zsugorodó egykori kormányzó párt politikus nagyágyúi közül többen már nem politizálnak, vagy más pártok, platformok színeiben építik hazai baloldalt. Mint Gyurcsány Ferenc és Botka László is.
Az MSZP esetében egy önálló indulás akár a megsemmisüléshez vezető első lépcsőfok lenne.
A párt elmúlt húsz évét tökéletesen mutatja az EP választásokon elért eredménye: 2004-ben még kilenc, majd öt évvel később négy, 2014-ben már csak két, majd legutóbb egyetlen képviselőt küldhettek Brüsszelbe. Tegyük hozzá, hogy 2019-ben már a szintén mikropárt Párbeszéddel karöltve indultak és volt is sértődés, marakodás, hogy a listavezető Tóth Bertalan visszalépése után Ujhelyi István, Szanyi Tibor vagy Jávor Benedek menjen képviselőnek.
Szegeden is gyűjtik a támogatókat
Az MSZP, féltve a még meglévő pozícióit, „Induljunk Együtt” szlogennel indított országos kampányt és aláírásgyűjtést. Szegeden is elkezdték gyűjteni a támogatói aláírásokat, amivel a szocik a saját táboruk mellett a baloldali pártoknak akarják bizonyítani: az összefogás az egyetlen fegyver a kormánypártokkal szemben. Na meg persze azt is, hogy az MSZP-nek igenis van tábora és érdekérvényesítő képessége. Szegeden erről Kozma József, helyi elnök, és Szabó Sándor országgyűlési képviselő győzködte az utca emberét.
Szegeden ráadásul még mindig korábbi fényében tündököl az MSZP.
Szabó Sándor még mindig a szocik tíz fős frakciójában ül a Parlamentben, a városi közgyűlésben pedig az MSZP a legnagyobb baloldali frakció, hét taggal. A választáskor még Botka László és Joób Márton is az MSZP tagja volt, de
a polgármester 2019 október végén, két héttel a választás után lelépett a süllyedő hajóról,
az újszegedi képviselőt pedig a folyamatban lévő büntető ügye miatt tolta el magától a baloldal.
Botka László érdeke az összefogás
Bár Botka búcsút intett egykori pártjának, most mégis elemi érdeke az összefogás.
Jól mutatja a lavírozását, hogy ugyan az MSZP a legerősebb frakció, a város vezetésében nincs jelen a párt.
Nem úgy a Momentum, és a DK, akik döntően befolyásolhatják az összefogást, vagy éppen szétcsúszást.
A regnáló polgármester újrázása veszélybe kerülne, ha bármelyik baloldali párt kilépne mögüle és ellenjelöltet indítana.
Botka korábban hazugnak nevezte Gyurcsányt, sőt, amikor miniszterelnök jelölt volt, az összefogásban, külső támogatásban képtelenek voltak megegyezni vele. Aztán 2019-ben, mégiscsak lepaktáltak a háttérben és Szegeden egymást támogatva indultak, majd tavaly már tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc jelentette be, hogy megengedi Botka indulását a polgármesteri székért.
Cserében kért egy alpolgármesteri széket helyi képviselőjének, Binszki Józsefnek. Meg is kapta a városvezetésben teljesen fölösleges, ugyanakkor a DK érdekérvényesítő erejét növelő pozíciót.
Helyben azért is kellett, az alpolgármesteri kinevezés, mert a Momentum már korábban, az Együttből magához édesgette Nagy Sándort ott tudta Botka mellett. Ahogy pedig jelenleg állnak a dolgok, minden ilyen apró vagy éppen nagyobb pozíciónak szerepe lesz a választásokon, helyben és az EP választás esetében is. Donáth Anna, a Momentum régi-új elnöke éppen a napokban mondta azt, hogy Budapesten nem lát esélyt az összefogásra. Szegeden ezt nem engedheti meg magának Botka László, csak a teljes baloldali támogatással újrázhat, arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években egyre nehezebben tűri a kritikát, pláne ha az még a saját közösségéből érkezik...
Egyértelműen a DK irányít a baloldalon
„Zajlik a helyezkedés, a Momentum nagyon rossz pozícióban van, kijöttek a friss felmérések, amelyek szerint a parlamenti bejutás küszöb megugrása is nehéz lenne a Momentumnak, ezért hirtelen nekik is fontos lett a baloldali összefogás.
Ha külön indulnak az EP választáson, vagy egy településen, akkor jó eséllyel a Momentum nem tud pozíciókat szerezni”
- nyilatkozta a Hír TV-nek Deák Dániel, a XXI. század Intézet vezető elemzője.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a baloldalon a DK diktál majd, ahogy azt Szegeden is teszi. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy ki milyen pozícióban tárgyal, és ezért gyűjti az aláírást az MSZP is, ha már pozíciókban nem tudnak erősnek mutatkozni, akkor legalább a maroknyi szavazótáborával tudjon érvényt szerezni.
Akárhogy is legyen, az meglepő lenne, ha az MSZP a júniusi választás után a legnépesebb frakciót tudná magáénak Szegeden.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.