Múltidéző: Szeged vasúti kapuja, a Nagyállomás

Felvételi épület története

Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de az első állomásépületet csak négy évvel később építették, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbvitték. A Cegléd-Szeged vonalat az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság (ÁVT) építette. A vonal továbbfejlesztését, a Szeged-Temesvár-Báziás (Dunapart) szakaszt az Osztrák vasút kivonulása után már magánvasút társaság végezte (Magyar Keleti).

A magánosítást követően indult meg nagy szabású pályaudvar-építési program, így 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. A városképbe jobban illeszkedő épület a kor ízlésének megfelelően historizáló stílusban épült. Ez az egyetlen nagy állomásépület, ahol az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van, ezért volt szükség a lépcsők beépítésére, amelyek meghatározó elemei a csarnoknak.

Az épület az eredeti, átmenő állomásnak megfelelő elrendezést kapott. Az alsó szint a kiszolgáló (raktár, lakások) funkciókat fogadta be, a vonatra várók a második szintet használták funkcionálisan. Ott alakították ki a kornak megfelelő a különböző osztályú utasoknak a várótermeket, és a restit. Ez utóbbi a második felújítás idején megszűnt, a földszintről akkor költözött a pénztár az elemeltre és üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyek azonban átmenő forgalom hiányában kihasználatlanok.

A II. világháborút nem úszta meg az épület

Az állomást 1944-ben több bombatámadás is érte, mivel az eredeti célpont, a Rendezőpályaudvar közel volt. Több bomba a felvételi épület közelében robbant, károkat okoztak az épület homlokzatain, tetőszerkezetébe.
 

Kétszer újították fel

Az épületet 1964-ben renoválták először, akkor épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha - étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, illetve a földszinti galériaszintek. A második felújítás 2006-ban volt, akkor eredeti formáját kapta vissza az épület. A lépcsőket épen hagyták a felújításokkor, így azok eredeti állapotukban maradtak 1902 óta.

Korábban nem „zsákállomás” volt

A nagyállomás Szeged egyik legfontosabb kapuja. Ide futnak be a Budapest-Cegléd vonalról, a Békéscsabáról és a Röszkéről érkező vonatok. Korábban, a szegedi vasúti híd lebombázásáig Makóról, Temesvárról, Nagyváradról is jöttek járatok. Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád-Csanád vármegye legforgalmasabb vasútállomása. Elsősorban a távolsági vonatok esetében, különösen az InterCity forgalomban bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is.