Nem ünnepi hangulatban zajlott a közgyűlés
Napirendi pontok előtt
A karácsony előtti közgyűlés előtt a Bonifert Domonkos Általános Iskola tanulói varázsoltak előadásukkal karácsonyi hangulatot a torony alatt. A napirendi pontok előtti felszólalásokban azonban már mutatkozott meg ez a hangulat. Legelső felszólaló a szocialista frakcióvezető, Kozma József volt, aki arról elmélkedett, a Szegeden ellenzékben lévő képviselők miért nem örülnek a áros 2023-as "sikereinek". A sort a momentumos Mihálik Edvin folytatta, aki kormányzati megszorításokról kezdett beszélni, majd az önkormányzati támogatásokról tett említést, végül emlékeztetett az elmúlt 6 évben 14 óvodát és 6 bölcsődét újítottak fel - arra már nem tért ki, csak idén hány óvodát zártak be, avagy adtak el. A DK-s Fodor Antal már teljesen elrugaszkodott nem csak a karácsonyi hangulattól, de a szegedi közügyektől és a valóságtól is. A kormányzati oktatásba próbált beleállni a PISA-mérésekre hivatkozva, amely szerinte egyre nagyobb leszakadásról tesz tanúbizonyságot, ezzel ellentétben a valóságban eddig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, most viszont egy szintre kerültünk az átlaggal. Miután felmondta a kötelező kormánykritikát, végül csak rátért arra, hogy Szegeden milyen ösztöndíjak kerültek kiosztásra. A Fidesz frakcióvezetője, Tápai Péter azzal kezdte felszólalását, hogy számított az unalomig ismételt panelekre, azaz a kormány és a helyi ellenzék szidására. Kiemelte, az ünnepi időszak miatt ő szakít a kritikai felszólalással és a képviselőket összekötő dolgokról kezdett beszélni, mint például Szeged szeretete. Haág Zalán, kereszténydemokrata frakcióvezető szintén ezen gondolatokról kívánt eredetileg beszélni, azonban kénytelennek érezte reagálást Mihálik Edvin szavaira.
Nem a kormány az amelyik megszorító intézkedéseket vezetett be, hanem az önkormányzat.
Emlékeztetett az idei lakbéremelésekre, a kibővített parkolózónákra és az azokon megemelt díjazásokra, a temetői sarcra és a közétkeztetési árak emelésére, vállalkozásokra kirótt teraszdíjakra. Kiemelte, az önkormányzat úgy próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést - noha a kormánytól megkapja a finanszírozást - hogy a szegedieket sarcolja meg, ahelyett, hogy saját erőképességét javítanák a városnak.
Amikor propagandahadjáratot indítanak tanácsnok úr, egy állami területen épülő iskolával szemben, akkor miért nem teszi fel magának a kérdést, hogy amikor volt egy Önök által szabaddá tett önkormányzati terület, a Cserepes sor, akkor ott miért nem a környezetterhelés ellenében, mondjuk egy parkot vagy erdősávot szerettek volna létesíteni? Az valóban az önkormányzat területe. Tehát az önkormányzat azt kezdhetett volna a területtel, amit akart volna. Ehelyett a privát befektetői érdek mentén már többször módosították a szabályozási tervet, annak érdekében, hogy ott lakópark épüljön. Ami gyakorlatilag agyon fogja ott nyomni a környék közlekedését és abszolút nem fogja javítani a levegő minőségét. Megtehette volna, hogy zöldtanácsnokként kezdeményezi. Nyilván nem kapott volna többséget a közgyűlésben, a befektetői érdek Önöknél mindig elsődleges, de legalább a látszatra adhatott volna. Megpróbálhatta volna zöldebbé tenni Móravárosnak ezt a részét. Nem tette meg, nem élt ilyen kezdeményezéssel.
Ezt követően kitért a PISA-felmérésre is a KDNP-s politikus. Felhívta rá a figyelmet, hogy világszinten romlott a koronavírus okozta bezártság miatt a tanulói eredmény, azonban a magyar diákok több helyezést is javítottak más országokhoz képest, még ha a pontszám hazánkban sem lett jobb.
A felszólalásokat követően Botka László nem bírta ki egy odaszúrás nélkül. Úgy vélte, hogy Haág Zalán felszólalása előtt belengte karácsony szelleme a termet, amelyet a kereszténydemokrata képviselő csapott agyon.
Módosító javaslatok
Elsőként Szabó Bálint kezdeményezte, hogy a 3-as napirendi pontból vegyék ki az Arany János utcai - véleménye szerint mélyen, áron alul - parkolóház eladását.
Semmi nem indokolja, hogy a gazdasági társaságok beszámolói között egy ingatlanmutyit elrejtve erről tárgyaljunk.
Következőnek a 8-as napirendi pont levételét javasolta, mivel a beszámolót érdemben tárgyalhatatlannak és előkészítetlennek tartja. Továbbá a 15-ös, zárt üléses pont levételét is kérte, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen.
Önkormányzati képviselőként nem küldték meg a zárt üléssel kapcsolatos anyagot. Márpedig egy ilyen ügyben, egy közel negyedmilliárdos közbeszerzési ügyben az a minimum, hogy a választott képviselőnek megküldik.
Tápai Péter a 2-es napirendi pont elnapolására tett javaslatot. Mint fogalmazott, az elmúlt időszakban igen sok kalamajka van és most is egy olyan tervezett került elő többszöri módosítással, amely hemzseg a hibától.
Szabó Bálint és Tápai Péter javaslatait leszavazták.
Költségvetés módosítása
A párbeszédes Kovács Tamás, gazdasági alpolgármester kezdésnek felmondta pontosan ugyanazt, mint minden egyes közgyűlésen: Szeged költségvetése stabil, míg az államé nem. Mindeközben hasraütés-szerű számokat puffogtatott az állami gazdasággal kapcsolatban - talán nem is véletlenül, nem is nevesítette meg, honnan származnak az általa hangoztatott adatok. A szegedi "stabil" költségvetés módosításának szükségességét pedig az állami helyzettel próbálta magyarázni.
A vitát Haág Zalán nyitotta meg, aki elmondta, megszokhattuk már, hogy a költségvetésekről szóló előterjesztések jelentős része a kormányzati politika szidalmazásából áll.
Amiről nem szokott beszélni, azok a több tízmilliárdos klinikafejlesztések, a stadionépítés, a világszínvonalú kézilabdacsarnok, vagy a világszínvonalú uszodaépítés, amelyek 100%-os kormányzati támogatásból valósultak meg
- emelte ki a képviselő bekiabálások közepette. Kiemelte, bár a városvezetés például a szegedi uszodát minden kampányban megépítettek, miközben Szeged erre nem lett volna képes, csak a 100%-os állami finanszírozásból tudott megépülni.
Nem ejtenek szót arról, hogy közel 30 milliárdos adósságot vállalt át a kormány. Amit még most is fizetnénk, akár évi 1 milliárdos törlesztőrészlettel.
Emlékeztetett arra is, hogy Szeged adósságállományát Botka Lászlóék halmozták fel. Kitért az olyan, állami költségátvállalásokra is, mint például az 1-es villamos vonala, amely állami fenntartásban működik már a vasútvillamos formájában. Felhívta a figyelmet az elektromos buszflotta fejlesztésére is, ami szintén kormányzati forrásokból valósul meg. Felhozta, hogy a szegediek lakhatását is támogatja a kormány a CSOK Plusszal, amely 50 milliós keretet ad a családoknak, emelik a babavárót, amely 11 millió lesz januártól, valamint a gyermekgondozási díj bruttó 373.520 forintra emelkedik. Kitért a diplomás gyed emelésére és nyelvvizsgatámogatásra. Összességében úgy értékelte,
ha stabil Szeged gazdálkodása, az egyrészt annak is betudható, hogy a kormányzat finanszírozza az önkormányzati feladatokat.
Következőnek Tápai Péter értékelte a gazdasági alpolgármester beszámolóját. Elmondta, már korábban hallotta ezt az expozét, és akkor is jelezte:
Szeged város költségvetése 4 percet ért, míg az ország szapulása 6 perc 30 másodperc volt, de ezt már megszoktuk.
Különösen érdekesnek nevezte, hogy ezeket a kettősségeket nem veszik észre. Mint mondta, egyik oldalról a polgármester azt mondja, hogy Szeged baromi jól teljesít, de mégsem érik el az emberek a hitelképességi szintet és ezzel valami nem stimmel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a polgármester egy levélben elismerte,
Szegednek nincs húzóipara és évek óta stagnál a város bevétele, míg a városfejlesztéssel foglalkozó városok, mint Győr, Kecskemét vagy Debrecen, azok helyi adóbevétele a többszörösére emelkedett.
A stabil költségvetéssel kapcsolatban Ő is emlékeztetett arra, hogy ezt a kormányzati támogatásokkal sikerül elérni.
Szabó Bálint szintén felhívta rá a figyelmet, hogy Szegednél kisebb megyeszékhelyek költségvetése is meghaladja Magyarország harmadik legnagyobb városának, Szegednek a költségvetését. Úgy véli
ez megmutatja, hogy az elmúlt 20 éves Botka-korszak zsákutca.
Kiemelte, más városokban piacot építenek önkormányzati forrásból, míg nálunk ebben a ciklusban a Szegedi Nagybani Piacot és a Cserepes Sori Piacot is. Emlékeztetett hiába termeltek évtizedekig nyereséget, úgy tűnik nem volt rájuk szükség. A fürdőkkel kapcsolatban ugyanezt látja, ahogy a parkolóházakkal is. Mint mondta, Szeged egyetlen parkolóházát 20 éve kerülgeti Botka. A közel 1 milliárdos ingatlant pedig egy nem túl drága budapesti lakás áráért, 200 millióért akarja eladni, miközben más városokban parkolóházak épülnek. Emlékeztetett a bezárt óvodákra és művelődési házakra, amiket szintén áron alul értékesít az önkormányzat a képviselő szerint, ráadásul ezt "haveroknak" adják. Az ebből bejövő forrásokat pedig alpolgármesterekre és propagandakiadványokra költik.
Önkormányzati rendeletek módosítása
A napirendi ponton belül főleg az egyházi iskola építésének helyéről ment a vita, amelyen belül a momentumos Nagy Sándor és Mihálik Edvin is elutasította, hogy a kijelölt helyen létesüljön az új intézmény. Botka László később szintén csatlakozott az ellenkezők közé, ahogy a DK-s Fodor Antal és Binszki József is. Tápai Péter szerint a helyszínnel csak azért van problémájuk, mert politikai balhét akarnak belőle csinálni. Szabó Bálint Telex cikkből idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy máshol az önkormányzat betonoz le termőföldet, miközben az egyházi iskola helyével problémájuk van.
Ezen napirendi ponton belül volt a lakásrendelet is, amelynek törénytelenségére hívta fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője. Chovanecz Kata emlékeztetett, a törvénytelen lakásrendeletnek ez már a 11. módosítása.
Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok
Szabó Bálint felhívta a figyelmet, hogy Szeged ingatlanállományát mindig mélyen árul alul adta el a városvezetés - amelyeket jóval többért adtak el a magánemberek. A képviselő szerint csak az a kérdés, hogy ezt elbénázásból tették, avagy azért, mert haverok kapták az épületeket. Ennek újabb példájaként hozta fel a parkolóházat.
Botka László azzal próbált odaszúrni Szabó Bálintnak, hogy amikor a parkolóház épült, akkor még Vas megyében élt Szabó Bálint. A felvetésre emelkedett hangnem reagált a képviselő, de Botka mikrofon segítségével igyekezett túlordibálni - emiatt nem nagyon lehetett érteni, de Tiszaföldvár kihallható volt, amely Botka László szülővárosa. Emlékezetes, Tiszaföldvár után sem Szegedre került, először Szolnokon folytatta tanulmányait, ahol később anyja szocialista színekben volt a város polgármestere.
A parkolóházzal kapcsolatban Tápai Péter megjegyezte, hogy bár licittel értékesítették a parkolóházat, alacsonyról indították. Az értékesítés tényéről nem vitatkozott, azonban magasabb árat tart helyénvalónak, továbbá a befolyó összegből új parkolók kialakításának létesítését javasolta.
