Szeged

Múltidéző: Százötvennégy év Szeged-Szabadka között, vonaton

Múltidéző: Százötvennégy év Szeged-Szabadka között, vonaton

Az egykor szebb napokat látott vasútvonal újra jelentős vonal lehet, bemutatjuk a történelmét.

Kibédi Péter
2023. november 26., vasárnap
Múltidéző: Százötvennégy év Szeged-Szabadka között, vonaton

Néhány évvel ezelőtt közkedvelt rovata volt lapunknak és társújságunknak, a Déli Szónak a Múltidéző. A SzegedMA megújulásával most újraindítjuk rovatunkat, amiben Szeged jelenkorára is hatással bíró múltjával foglalkozunk. Az első részben a Szeged-Szabadka vasútvonal történetét mutatjuk be, már csak azért is, mert kedden ismét elindul a személyforgalom a vonalon.

Ez már csak a múlt, a sínek, a vonatok és azállomások is megújultak a Szeged-Szabadka vonalon (fotó: Pannon RTV)

Van véleménye erről? Írja meg nekünk közösségi oldalunkon vagy a velemenyszegedma@mediaworks.hu e-mail címre.

 

Az Alföld egyik legjelentősebb vasúti csomópontjának Szeged számított az Osztrák–Magyar– Monarchia idején. A temesvári vo­nalon a Bánságba, a szabadkain pedig Bajára, valamint Eszéken keresztül egészen Fiuméig is utazhattunk. A térségben bonyolódott le Dél-Magyarország személyi és kereskedelmi forgalmának jelentős része.

A szabadkai vonalat 1864-ben az Alföld–Fiumei Vasúttársaság kezdett el építeni. Szabadkára 154 évvel ezelőtt, 1869. november 11-én érkezett meg az első vonat Szegedről és a vonal nagyon gyorsan a két szomszédos alföldi nagyváros legfontosabb kapcsává vált.

Fejlesztést hozott a vasúti közlekedésben



 

A Szeged-Szabadka vonalat több vasútvonallal bővítették ki, így például 1885-ben átadták a Baja és Szabadka közötti 58 kilométeres vonalat, amivel létrejött a Szeged–Szabadka–Baja összeköttetés, majd 1889- ben a Szegedről Magyarkanizsán keresztül Zentára is elindult az első vonat.

Trianon békediktátum a magyar vasútvonalakat is súlyosan csonkította. A Horgos és Szabadka közötti szakasz a későbbi Jugoszlávia „elődjéhez”, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, majd követve a történelmi változásokat 1941-1944 között újra Magyarországé lett a vonal teljes hosszban, amivel újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl-Alföld-Észak-Erdély közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között.

Az egykor Magyarországhoz tartozó Palics állomásépülete is régi fényében pompázik (Fotó: Mandíner)

 

A II. világháborúban a szegedi vasúti hidat felrobbantották, a háború után visszaálltak a trianoni határok, ez pedig a virágzó kereskedelmi-, teher- és személyforgalmat lebonyolító vonal mellékvonallá vált. Olyannyira nem volt jelentős ez a szakasz, hogy az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon.

A személyforgalom 1988-ban indult újra a két város között, kishatárforgalmi közlekedéssel. A pálya állapota katasztrofális állapotban volt, a vonal azonban mégis gyorsan népszerű lett. Fele annyiba került az utazás, mint busszal közúton, illetve a délszláv háború okozta üzemanyaghiány is inkább a vonatra terelte az utasokat. A háború hatása többször is kisebb-nagyobb változásokat hozott a vonal közlekedésében, de az működésben maradt.

Tragikus állapotban volt a vasúti pálya (Fotó: delmagyar.hu)

 

Magyarország Európai Uniós csatlakozásával egy újabb „üzletág” fejlődött nagyon sokat a vasútvonalon. A zárjegy nélküli alkoholok és cigaretta csempészet amolyan nyílt titok volt, mindenki tudott róla, de tenni nem igazán tettek ellen.

Puskin-expressz is erre zakatolt



 

A kilencvenes években több éven keresztel Szeged és Szabadka érintésével közlekedett a Puskin-expressz. A vonat Moszkvát és Belgrádot kötötte össze, az út majdnem két napos, 46 órás volt. A vonat hajnalban érkezett Szegedre és ahol mozdonyt cseréltek-villanyt dízelre, a másik irányba pedig fordítva-és ment is tovább. A szerelvény tíz-tizenhárom kocsival közlekedett, nyaranta közvetlen kocsikat továbbított Athén felé.

A Szeged-Szabadka vonal 2005 és 2007 között „régi önmagát idézte, amikor a szerelvények reggel és este Szabadkán át közlekedtek Szeged-Kiskunhalas között. Ennek ellenére a két ország között ingázó tanulóknak köszönhetően a hétvégén volt kihasznált a vonal. Persze érthető volt, hogy ha lehetőség volt, akkor inkább más közlekedési eszközt választott a két város között utazó. A pálya állapota miatt a vonatok csak döcögtek, a csempészek miatt a határon hosszúra nyúlt várakozási idő, és a szerb »Sinobusz« is több alkalommal is meghibásodott. Ennek egyik eredménye volt, hogy magyarok ezt a típust kitiltották a magyar sínekről, cserében a szerbek a Bzmotokat nem engedték szerb sínekre-egyes információk szerint ezzel a csempészek dolgát akarták megnehezíteni. A legrosszabbul az »átlag« utasok jártak, akiknek a határon át kellett szállniuk.

A Sinobus, vagy más néven Ezüst Nyíl se nem volt kényelmes, se nem volt korszerű és még le is robbant (Fotó: delmagyar.hu)

 

A szerbek 2013-ban új motorvonatokat indítottak a vonalon, de a járműhiány és a pálya állapota miatt nem volt gazdaságos a vonal fenntartása, amit 2015 áprilisában a szerbek visszanyestek Horgosig, majd augusztus 28-án az elképesztő migránsinvázió miatt a MÁV-START ideiglenesen leállította a napi két vonatpár forgalmát. Mivel a migránsok inváziója egyre nőtt, műszaki határzár épült, a határra egy „Mad Max vagon” került, amit később egy kapu váltott fel. 

 

A vonal belföldi forgalma nem volt jelentős, így 2015. november 10-én megszűnt a személyforgalom a Szeged-Röszke szakaszon, az utolsó vonat november 9-én, 16:05-kor indult Röszkéről Szegedre. Az utolsó vonatok egyikén készült fedélzeti felvétel beszédes, hogy milyen állapotban volt a pálya.

 

A vonal felújítása többször is szóba került a rendszerváltás után, azonban a végleges döntés és a munkák csak néhány éve kezdődtek. A teherforgalom már korábban visszatérhetett a sínekre, a személyforgalom november 28-án, kedden hajnalban indul újra, öt vonatpár közlekedik majd a MÁV 136-os vonalán Szeged és Szabadka között. Amikor végleg befejeződik a munka, a nagysebességű vasúti összeköttetés lehetővé teszi majd, hogy a vonatok óránként akár 120 kilométeres sebességgel közlekedjenek, és 35 perc alatt tegyék meg a két város közötti távolságot, villamosított vasúti pályán.

A felújításnak köszönhetően már a jelen kornak megfelelő és utasbarát, kényelmes vasútvonallá vált a Szeged-Szabadka szakasz (Fotó: Mandiner)

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.