Gazdasági hasznosulás nélkül nincs innováció – megnyílt a szegedi tudományünnep

A polgármester az ELI melletti ipari-innovációs parktól és az új klinika mellett egészségipari területtől várja Szeged gazdaságának fellendítését.

„Velünk élő tudomány” címmel rendeztek plenáris ülést csütörtökön az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat szegedi programjainak nyitányaként.

Nem csökkent a finanszírozás, de kevés a kutató

Dudits Dénes

, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntőjében arról szólt, hogy a tudomány világa nyilvánvalón mást jelent az egyetemi hallgatónak, az innovációval foglalkozó cégvezetőnek, az utca emberének vagy a vásárlónak, a Magyar Tudomány Ünnepének így mindenkihez kell szólnia, eljuttatván az üzenetet: a tudomány velünk él. Rávilágított ugyanakkor a tudománnyal foglalkozók nehéz helyzetére. „Az egyetemeken, az akadémiai vagy egyéb kutatóintézetekben dolgozó kutatók rabjai egy-egy tudományos problémának, illetve kiszolgáltatottjai az aktuális tudománypolitikának. A tudomány akkor is velük él, amikor a Parlamentben a költségvetési vita folyik” – fogalmazott. Hozzátette, igaza van Pálinkás József MTA-elnöknek abban, hogy 2012-ben nőtt a kutatás állami támogatása, s az idei esztendőben sem csökkent, más mutatókra viszont már nem lehetünk ilyen büszkék. Példaként említette, hogy a kutatók száma nemzetközi összehasonlításban elmarad a kívánatostól, illetve míg a magyar kutatók közleményeinek idézettsége a világ hivatkozásainak 0,5 százalékát teszi ki, ettől a szinttől jóval elmarad a kutatásra fordított forrásaink mértéke. Az akadémikus szerint kezelendő feszültség továbbá, hogy a kutatók mennyire szolgáljanak közvetlenül gazdasági célokat, s milyen mértékben jusson szerep a hosszú távra tervező felfedező tudománynak. Úgy összegzett, az idei ünnep feladata bebizonyítani, hogy minden, a kutatás-fejlesztésre fordított forint hasznos Magyarország számára, az ország jövője pedig a tudományra épülő technológiai fejlesztés.

Dékány Imre

, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke úgy egészítette ezt ki, a következő hetek programjai bemutatják, a tudományos eredményeket alkalmazó kutatók folyamatosan javítják az emberek életminőségét, életkörülményeit.

Szabó Gábor: A célzott kutatásnál az ipar dönti el, mi a hasznos

„A valóban velünk élő tudomány számára a legjobb reklám, ha tudomásul vesszük, hogy létezik. A tudományos, műszaki fejlesztés általában akkor válik számunkra nyilvánvalóvá, ha nincs, azaz ha nem folyik a csapból víz, vagy ha elmegy az áram. Ha ma Magyarországon egy nagyvárosban dél vagy egy teljes napig nem lenne például áram, az a természeti katasztrófával egyenértékű konfliktusokat generálna” – ezt már

Szabó Gábor

, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondta. Az akadémikus Dudits Déneshez kapcsolódva arról beszélt, hogy a felfedező és a célzott kutatásoknak más a célkitűzésük. A felfedező tudománytól nem szabad gazdasági hasznosulást várni, annak mércéje a tudományos kiválóság. A célzott vagy megrendelt kutatás esetében viszont az ipar mondja meg, mi a hasznos – senki semmiféle kutatást nem nevezhet ugyanakkor célzottnak, ha nincs mögötte ipari megrendelés! „Gazdasági hasznosulás nélkül nincs innováció, ezt mindeninek tudomásul kell vennie” – szögezte le. Hozzáfűzte: jó lenne, ha a gazdaság és a felsőoktatás partnerként működne együtt, és megszűnnének azok a jelek, melyek arra utalnak, hogy a gazdaság olyan jellegű alapvetéseket fogalmaz meg az egyetem szférát illetően, melyek nem tartoznak az illetékességi körébe. „Az egészséges, jól működő, a gazdaság igényeit figyelembe vevő felsőoktatás teszi versenyképessé az országot” – hallottuk Szabó Gábortól.

Botka az innovációs parkokban bízik

Szeged polgármestere a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán kiemelte, a Tisza-parti város mi mindent köszönhet egyetemének, kutatóintézeteinek, oktatásának.

Botka László

azt mondta, az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem viszonya partneri és zökkenőmentes, fejlesztéseiket összehangoltan valósítják meg. Példaként említette a hamarosan elkészülő új klinikai tömböt, mely 21. századi, modern infrastruktúrával gazdagítja a régió egészségügyi ellátását, valamint az ELI lézerközpontot. Bejelentette, az universitas vezetőivel történt egyeztetések alapján biztosra vehető, a 2014–2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban is közösen tervez majd a két fél, hasonló prioritásokban gondolkodnak. A következő hét esztendő legfontosabb közös érdekű fejlesztéseinek az ELI lézerközpont melletti, több mint 70 hektáros ipari-innovációs park és az új klinikai tömb melletti, hasonló nagyságú, az egészségipar céljaihoz hozzárendelt terület kialakítását, élettel való megtöltését nevezte, hiszen ezek lehetnek a város fejlődésének motorjai.

Feleannyiba kerül a hibrid autóbusz, mint az új szegedi trolik

Az ünnepségen tartották

is. 2013-ban az I. díjat az Evopro Kft. városi hibrid autóbusza érdemelte ki. Az ePowero hibrid autóbusz az európai és a hazai piac igényeit kielégítő költséghatékony és környezetkímélő alternatívát kínál a tömegközlekedésre. Az Evopro Bus Kft. kecskeméti telephelyén az év elején kezdték meg a prototípusgyártást, az első autóbusz az esztendő végére készül el.

Mészáros Csaba

vezérigazgató érdekességképpen megemlítette, a jármű ára fele a Szeged által beszerzett trolikéhoz képest, ráadásul felsővezetéket sem szükséges kiépíteni... A Magyar Tudomány Ünnepén november hónap folyamán az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében számos tudományos üléssel, előadással, valamint kulturális programmal várják az érdeklődőket.